Érdekvédők is helyeselnék a kórházak államosítását

Az elképzelések szerint a jövőben az egészségügyi alapellátás és a nem kórházakhoz kapcsolódó járóbeteg-ellátás maradna az önkormányzatok fennhatósága alatt. Csiba Gábor, a Stratégiai Szövetség a Magyar Kórházakért Egyesület elnöke pénteken az MTI-nek azt mondta: miután egyesületük már egy éve szorgalmazta az állami befolyás növelését, így üdvözlik Tállai András önkormányzati államtitkár egészségügyet érintő átalakításokról szóló bejelentését.

Kiemelte: az államosítás még nem a cél, csak eszköz ahhoz, hogy hatékonyabbá váljon az egészségügyi ellátás. Csiba Gábor véleménye szerint a lényeg a szerkezeti átalakítás, amelynek eredményeként kevesebb kórház lesz. Hangsúlyozta: ez nem azt jelenti, hogy megszüntetnek, bezárnak intézményeket, hanem tartalmában átalakítják, integrálják majd őket.

Mint kifejtette, az egészségügyi feladatokat oly módon fogják majd átszervezni, hogy a speciális ellátások maradnak csak a kórházakban, a nem speciális, kisebb beavatkozások pedig kikerülnek a háziorvosi, járóbeteg-ellátó, illetve az egynapos ellátások szintjére. "Így válik hatékonyabbá az egészségügy" - fogalmazott Csiba Gábor.

Az egyesület elnöke szerint a szerkezetátalakítással kevesebb intézményt ugyanabból a pénzből hatékonyabban lehet majd működtetni. Azáltal, hogy egy - állami - kézbe kerülnek az intézmények, az anyagi problémákat is hamarabb meg lehet majd oldani - mondta Csiba Gábor.

Rácz Jenő, a Magyar Kórházszövetség elnöke fontos lépésnek nevezte az egészségügy átalakításáról szóló tervek bejelentését. Mint az MTI-nek elmondta, ez áttörést jelenthet az olyan jellegű változások elindításához, amelyek nélkül a többi, az egészségügy megmentését célzó intézkedés nem lenne végrehajtható.

Emlékezetett: szövetségük már többször felhívta a figyelmet, hogy "a jelenlegi rendszer nem fenntartható, nem működtethető, nem finanszírozható". Ebben a szituációban mindenképpen szükséges a Semmelweis Tervben is megjelenített erőforrás-koncentráció és integráció - tette hozzá.

Hozzátette: amikor a főváros vonatkozásában született hasonló döntés, akkor is azt mondták, ez olyan lépés, amely hozzájárul a rendszer működőképességéhez. Kiemelte, hogy önmagában ez nem old meg minden problémát. Ettől függetlenül kezelni kell a kórházak felhalmozott adósságállományát, az egészségügyi dolgozók hiányának problémáját, továbbá azokat az anomáliákat, amelyeket a Semmelweis Terv is felvázolt - hangsúlyozta a szövetség elnöke.

A kórházak adóssága ettől még nem fog rendeződni, de ahhoz, hogy az adósság ne termelődjön újra, abban már fontos szerepe lehet annak, ha állami kézbe kerülnek az intézmények.

Rácz Jenő elmondta azt is, hogy az egészségügyet érintő változások kapcsán az elmúlt napokban folyamatos egyeztetések voltak, és a jövő héten is folytatódnak.

Az alapfokú oktatás állami, az egészségügyi alapellátás önkormányzati feladat lesz - jelentette be a kormány döntését a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára a csütörtöki kormányszóvivői sajtótájékoztatón az új önkormányzati törvény alapelveit ismertetve.

Az egészségügyet érintően az alapellátást továbbra is az önkormányzatok szerveznék, a járóbeteg-ellátást pedig abban az esetben, ha az nem kapcsolódik kórházhoz.

A jogszabályjavaslat október-novemberben kerülhet a Ház elé.