És az egészségügyi dolgozók egészsége?

Prevenció, megelőzés, egészséges életmód, oktatás a megelőzésről – naponta ismételgetett kijelentések. Pályázatok sora szolgálja évtizedek óta az „egészséges életre nevelés" különböző módjait. Egymást érik a különböző „egészség napok", ahol oktatást tartanak a rizikótényezőkről, szűrővizsgálatokat végeznek, megállapítván számos már kialakult megbetegedést.
Valóban csak a tudásról van szó? Tényleg igaz, hogy ha többen tudnának az egészséges életmódról, akkor többen lennének egészségesek?

Ha ez igaz volna, akkor az egészségügyi dolgozók mindannyian, köztük az orvosok különösen, karcsúak, egészségesek, fittek és derűsek lennének, ám ha körülnézünk egy-egy konferencián, nem ezt a képet látjuk. Hogy is van ez?

Magyarországon utoljára 1988-ban történt átfogó felmérés (Dr. Molnár László) az orvosok egészségi állapotáról. Íme, néhány fontos megállapítás:
– Az orvosok egészségmutatói még az összlakossági arányoknál is rosszabb képet mutatnak.
– A 39 év alatti orvosok közel 20%-ának volt krónikus jellegű megbetegedése.
– A középkorú orvosok esetében kiemelkedően nagy számot mutatott az infarktus-halálozás.
– Az elhunyt orvosnők 37,7 százaléka még nyugdíjas kora előtt halálozott el.
– Az orvosnők születéskor várható élettartama mindösszesen 68 év volt – csaknem hat évvel elmaradva női átlagéletkortól.

Nem tudjuk, most milyen a helyzet itthon. A nemzetközi vizsgálatok azt mutatják, hogy nem csak nálunk van baj, az orvosok között jelentős arányban fordulnak elő pszichés zavarok, alkohol és drogfüggőség, öngyilkosság. Nyugat Európában az orvosok szomatikusan egészségesebbek, mentálisan betegebbek, mint az átlagpopuláció.

Érdekes, ugye! A tudás a helyes dolgokról csak ennyit ér? Azt nem gondolhatjuk, hogy az orvosok nem tudnak eleget az egészséges életmódról, a megbetegedések kóreredetéről. Máshol kell keresnünk a magyarázatot.

A teljes cikk a Weborvos Pro-n