Felhőalapú megoldások kellenek az e-Health-ben is

A közel 400 résztvevő plenáris ülésen, szekcióüléseken és kerekasztal-beszélgetéseken ismerte meg a 2007-2013 közötti uniós költségvetési ciklusban megvalósult fejlesztéseket, illetve kapott kitekintést az e-egészségügy jövőbeli beruházásairól.

Az INFOTÉR Egyesület kiemelt célja, hogy civil szervezetként az e-egészségügyi fejlesztéseket megismertetesse a betegekkel, valamint népszerűsítse a népegészségügyi programokat és a fejlesztéseket. Az egész napos konferencia egyedülálló lehetőséget adott az ágazat szereplőinek, az egészségügyi kormányzatnak, a versenyszférának és a civil szervezeteknek a kötetlen eszmecserére.

Az INFOTÉR e-Health munkacsoportjának öt fejlesztési javaslata:

1. Digitális kompetencia fejlesztés és lakossági egészségkommunikáció: A tökéletes informatikai rendszerek mit sem érnek, ha nincs olyan személy, aki képes azokat meggyőződésből használni. Az ellátó és ellátott oldali digitális kompetencia fejlesztése elengedhetetlen feltétele a nagy e-egészségügyi rendszerek bevezetésének.

2. Népegészségügyi programok és fejlesztések: A népegészségügyi programok és fejlesztések javaslat az egészségügyi értéklánc minden szereplőjének támogató és aktív magatartására épít. A legfontosabb eszközök: a lakossági felhasználóknak biztosított, protokollok alapján üzemeltetett telemedicina és telecare rendszerek, egyéni és közösségi egészségtervezés és egészségszervezés, területi együttműködéseken alapuló betegút szervezést támogató megoldások, a közösségi egészségfejlesztési központok működési hatékonyságának erősítése informatikai támogatással.

3. Egészségügyi adatokra épülő fejlesztések: Hazánk a világ élvonalába tartozó egészségügyi adatvagyonnal rendelkezik, de ezek legnagyobb részét a rendszerben csak feldolgozatlanul letárolják, így a stratégiai döntések a finanszírozási rendszer által szolgáltatott torz adatok alapján történnek. A big data elemzések használatával meg kell teremteni a letisztított és logikailag összerendezett adatok pontos és hiteles információit. Meg kell alkotni az ágazati információbiztonság és adatkezelés alapjait, melynek megfelelését folyamatos auditokkal ellenőrizni javasolt. Meg kell oldani a korábban keletkezett és papíron tárolt betegadatok digitalizálását egy egységes adatstruktúra kialakításával, amely a központi rendszerben történő tárolás és felhasználás révén növelheti az ellátás hatékonyságát.

4. Központi alkalmazások fejlesztése az EESZT-ben: Az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térrel (EESZT) megvalósul az ágazat alapvető informatikai infrastruktúrája és az e-kórtörténet, e-beautaló, e-recept, távkonzílium bevezetésétől jelentős hatékonyság növekedést vár az ágazatirányítás. Az EESZT bizonyos funkcióit célszerű a piaci fejlesztők irányába kinyitni, ezzel az ellenőrzött marketplace létrehozásával a kreatív és üzleti alapokon működő egészségügyi fejlesztések jelentős dinamizmust adhatnak a központi rendszernek. A háttérintézmények rendszereinek integrálása a vertikális adatáramlással a központi döntéshozatalt támogatja. Az intelligens orvosi döntéshozatali rendszerek központi fejlesztése és szakrendszerekhez való illesztése a következő ciklus egyik fő feladata.

5. IT Infrastruktúra fejlesztések: A javaslat alapján folytatódna az előző ciklusban már megkezdett alapinfrastruktúra kialakítása, melynek elsődleges fókuszterülete az elavult szoftverek és hardverek cseréje a központi-, a háttér,- és az ellátó intézményekben egyaránt. A projekt első fázisában az eszközök felmérését, központi nyilvántartásba vételét, auditját javasoljuk. Törekedni kell a korszerű, felhőalapú megoldások alkalmazására.