A dohányzásról való leszokást, a megelőzést segítő programok újult erővel lépnek porondra.
A legnagyobb egészségnyereséget lehetne elérni rövid idő alatt viszonylag kis ráfordítással a leszokás támogatásával, a rászokás megelőzésével fogalmazott dr. Vokó Zoltán, a Szakmai Kollégium megelőző orvostan és népegészségügyi tagozat vezetője. Szemléletes példával egy könnyen leszakítható, alacsonyan csüngő gyümölcshöz hasonlította a dohányzás visszaszorításában rejlő lehetőségeket a MÚOSZ által szervezett, a nemdohányzók védelméről szóló mai szimpóziumon.
A szakember elismerte, hogy nem igazán voltak eredményesek eddig a népegészségügyi programok a végrehajtási lehetőségek hiányában, s jelenleg sincs ezekre saját forrás, csak uniós pénzekre lehet támaszkodni: a TÁMOP-ból lehívható pénzek esélyt adnak a programok indítására, azonban a későbbiekben saját erőből kell biztosítani a finanszírozást, hogy ezek fenntarthatóak legyenek. Erre Vokó Zoltán jó esélyt lát a népegészségügyi termékdíjban.
Dr. Mucsi János tüdőgyógyász ennek kapcsán úgy vélte, csupán egy százaléknyi a jövedéki adó már éves szinten 3-5 milliárd forintot jelentene, ami bőven elég lenne a leszoktató programokra. Ezekre pedig nagy szükség van, hangsúlyozta, ugyanis a dohányosok szenvedélybetegek, akiknek segítség kell ahhoz, hogy le tudjanak szokni. A szakember okfejtése nem volt előzmény nélküli, ugyanis a szimpóziumon több laikus további szigorítási lehetőségeket vetett fel, például ne lehessen az utcán, az autóban dohányozni.
Merkely Béla kardiológus professzor arra mutatott rá, hogy a dohányzás felhagyásával hamar normalizálódik a keringés, jelentősen csökken a következményként fellépő betegségek kockázata. Úgy vélte, fontos, hogy ne csak a nemdohányzók nyerjenek a már hatályos törvénnyel, hanem minél több dohányos leszokását is segítsék, amihez persze források kellenek.
Vokó Zoltán tájékoztatása szerint a leszokás támogatására napokon belül országos pályázatot hirdetnek, míg a rászokás megelőzésére is lesznek kiírások a későbbiekben. A célzott pénzekből ezeket a feladatokat kiemelten ellátó népegészségügyi országos hálózat alakul ki, ingyenes segítséget nyújtó módszertani központokkal. Megemlítette, hogy lehetőségük lesz a tüdőgondozóknak is forrásokra pályázniuk, így végezhetnek egyéni és csoportterápiákat, amiket például az OEP nem finanszíroz. Mint ismeretes, a sajtóban jelent meg a napokban, hogy több száz orvos vett részt leszokást támogató képzésben és vannak hatékony gyógyszerek is, de az OEP nem finanszírozza a szolgáltatást.
Hétmilliárd forint jut a kistérségi egészség- és szervezetfejlesztési programok támogatása, ebből kétmilliárd forint a leghátrányosabb kistérségekre. A járóbeteg-ellátók például saját dolgozóik számára pénzt szerezhetnek a leszoktató programokra. A kifejezetten iskolai egészségfejlesztési programoknak ötmilliárd forintos a kerete.
Egy hét után mindenféle segítség nélkül száz dohányos emberből öt nem gyújt rá. Az ötszázalékos eredmény nagyon szerény, és nemcsak a sikertelenség tartja vissza a leszokással esetleg kacérkodókat, de az is, hogy sokan nem is ismerik a lehetőségeket, állította dr. Vajer Péter, a Dohányzás Leszoktatást Támogató Központ (www.leszokasvonal.hu/) vezetője. Intézménye többek között proaktív telefonos tanácsadással segít, a leszokásvonal száma: 06/1 393 5170. Tapasztalatuk szerint motiváló erővel bír a másik dohányzó sikere. Legutóbbi programjukban 36 százalékos eredményt értek el, és továbbra is aktív résztvevői akarnak lenni a leszokás programoknak kis közösségekben, vállalatoknál. A napokban indul új programjuk a várandós nők körében, amelyről részletes tájékoztatást ígért a későbbiekben.
A dohányosok jövedéki adója nélkül nehéz helyzetben lenne a hazai költségvetés: az ilyen címen beszedett adók egyharmadát a füstölgők adják, fogalmazott dr. Bodrogi József, a NEFMI miniszteri biztosa. Ugyanakkor a szenvedélybetegség következményei miatti veszteség is súlyos tehertétel az állam számára, becslések szerint éves szinten 450 milliárd forintra tehető. A dohányzás visszaszorításának egy lehetséges és bevált eszköze az áremelés, mutatott rá Bodrogi, ám vigyázni kell a mértékkel, ugyanis a feketepiacra (ahol ellenőrizetlen minőségű a dohányáru) tereli a dohányosokat az állami mohóság.
A világban becsülhetően a dohányáru 30 százaléka csempészettel kerül a fogyasztókhoz, s figyelmeztető jel, hogy ma már hazánk tranzit országgá vált.
Fotó: Horváth Ernő, kormany.hu
A szimpózium vendége, Szócska Miklós államtitkár először is nyilvános légzésfunkciós vizsgálaton esett át (tökéletes eredménnyel), majd elmondta, hogy az ágazat vezetőjeként legfontosabb célja a dohányzás elleni küzdelem, mert ezzel lehet a legtöbb embert megmenteni. Most a finomhangolás ideje következik, igyekeznek a jogszabály életszerűsége érdekében korrekciókat végezni.
A január elsejétől életbe lépett dohányzási tilalom betartására ellenőrzéseket fognak végezni, egyelőre, a három hónapos türelmi időszak alatt figyelmezető jelleggel, tájékoztatta a résztvevőket dr. Szabó Enikő, az országos tiszti főorvos helyettese, hozzátéve: áprilistól azonban élesben zajlanak majd az ellenőrzések, vagyis magánszemélyek esetében 50 ezer forintig, intézmények esetében 2,5 millió forintig terjedő bírságot is kiszabhatnak a hatóságok szabályszegés esetén. Felhívta a figyelmet arra, hogy az ÁNTSZ honlapján elérhető egy, a tájékozódást segítő összefoglaló a törvénymódosításról.
Kövessen minket a Weborvos Facebook csatornáján is!