Gyógyszerészek a népegészségügyi célokért

Magyarország európai szinten élen jár a gyógyszerészi gondozás terén az ezzel foglalkozó szakmai bizottság elnöke, Soós Gyöngyvér szerint azáltal, hogy e tevékenységet törvénybe foglalták.

A magyar EU-elnökség utolsó, szerdán Budapesten tartott egészségügyi rendezvényének témája a gyógyszerészek krónikus betegségekkel kapcsolatos népegészségügyi szerepvállalása volt.
A konferenciát az Egészségügyi Világszervezet (WHO) európai irodája, gyógyszerészeti kérdésekkel foglalkozó európai szövetsége, az EuroPharm Forum, valamint a Gyógyszerészi Gondozás Szakmai Bizottság szervezte.

Soós Gyöngyvér, a bizottság elnöke az MTI-nek elmondta: az egészségügyi alapellátásban kulcskérdés az, hogy a közforgalmú gyógyszertárakban ténylegesen az egészséget támogató tevékenységet végezzenek. Ezért is hozta létre még 2007-ben három nagy gyógyszerészi szakmai szervezet közösen a szakmai bizottságot - tette hozzá.

Mint kifejtette, a legfőbb népbetegség Magyarországon az úgynevezett metabolikus szindróma, vagyis a cukorbetegség, az elhízás, a magas vérnyomás és a zsíranyagcsere-zavar tünetegyüttese, amely szív- és érrendszeri megbetegedéseket okoz. Ez a legfőbb halálok Magyarországon. Az ilyen esetben figyelni kell arra, hogy a beteg kiváltsa az orvosai által felírt gyógyszereket, továbbá folyamatosan ellenőrizzék a vércukorszintjét. Ez a metabolikus szindróma úgynevezett gyógyszerész-gondozási protokollja, amely 2008 óta működik.

Jelenleg a gyógyszertárak ötödében, mintegy ötszáz helyen végeznek ilyen tevékenységet - tette hozzá.
Soós Gyöngyvér fontosnak nevezte, hogy négy év alatt sikerült elérni azt: törvénybe iktassák a gyógyszerészi gondozást, s ezzel az jogilag is elismert tevékenység legyen. Ugyanakkor azt is kiemelte, hogy jelenleg még Magyarországon ezt nem finanszírozzák, tehát a gyógyszerészek lelkesedésével működik a munka.

A konferencián a hazai tapasztalatok mellett számos más ország gyakorlatát is bemutatták.

Gaál Péter, az Egészségügyi Menedzserképző Központ igazgatója a konferencián bemutatott, a magyarországi egészségügy elmúlt évtizedben történt átalakításának irányait áttekintő könyvéről az MTI-nek elmondta: a kötet a korábbi kiadásokhoz képest több fejezettel is bővült. Külön fejezet foglalkozik például az emberi erőforrásokkal, ezen felül az új kiadásba egy olyan fejezet is bekerült, amelyben a magyar egészségügyi rendszer minőségét értékelik.

Kitért arra: a konferencián tartott prezentációjában áttekintést adott az elmúlt 25 év magyar egészségügyi reformjairól. Ezek egyik legfontosabb tanulságának azt nevezte: az egészségügyben a változásoknak szélesebb konszenzuson kell alapulniuk, mivel a reformok véghezviteléhez egy négyéves ciklusnál több időre van szükség.