Költségtérítés, maximált képzési díj, ingyenes kötelező továbbképzés a rezidenseknek.
Az elmúlt években a 39 alapszakma közül 17 vált hiányszakmává – mindez jelzi, hogy mára lényegesen megnőtt a már évek óta tartó orvosi migráció. A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy többségében a frissen végzettek döntenek a külföldi munkavállalás mellett. Az elvándorlás miatt tovább nő az egészségügyi dolgozói kar átlagéletkora, és az itthon maradókra egyre nagyobb teher hárul.
A hazai egészségügyi dolgozók külföldi munkavállalásáról az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal (EEKH) rendelkezik adatokkal, amelyek azt mutatják, hogy az utóbbi években 1600-1700 egészségügyi dolgozó részére adnak ki évente a külföldi munkavállaláshoz szükséges hatósági bizonyítványt – a kérelmezők közül 900-1100 általános orvosi diplomával rendelkezik.
Ugyanakkor a hazai felsőoktatási intézményekben évente csak 700-750 fő orvos végez, s mindössze csak mintegy 50 orvos érkezik az országba munkavállalás céljából. A hiányt fokozza, hogy évente több százan lépnek ki a rendszerből életkori tényezők miatt. Nem csoda, ha egyre többen és egyre határozottabban jelzik, hogy ezek a tendenciák néhány éven belül az egészségügyi ellátás ellehetetlenüléséhez vezetnek.
Az állam eközben jelentős pénzeket fordít a képzésre: egy orvos oktatása átlagosan 8 millió forintba kerül, mindez szakvizsgával együtt már eléri a 11-12 millió forintot. Az elvándorlással azonban az oktatásra fordított milliárdok ablakon kiszórt pénzzé lesznek.
A folyamat szinte önmagát gerjeszti, mert minél többet beszélnek a migrációról, annál nagyobb a hajlandóság, mutatott rá Szócska Miklós szakállamtitkár az egészségügyi bizottság tegnapi ülésén, ahol a rezidensek helyzetével foglalkoztak. Azokkal a fiatalokkal, akik rosszul érzik magukat a rendszerben, az egészségügy jövőjét pedig negatívan ítélik meg. Ultimátumot is adtak a kormánynak nemrégiben felmondólevelük ügyvédi letétbe helyezésével.
Szemmel láthatóan a fiatal orvosok egyre jobban frusztrálják a döntéshozókat, akik nemcsak a feszültséget, de a generációs különbségeket sem tudják jól kezelni – ez például többször megnyilvánult a keddi bizottsági ülésen.
Közben pedig a rezidensek miatt is folyamatos lépéskényszerben van a szaktárca, amely még halvány ígéretet sem tud tenni a fizetések rendezésére. Ugyanakkor valamit kezdenie kell a problémával, így elsősorban adminisztratív lépésekkel operál, és a megtartó szakmai környezet kialakítását tűzte zászlajára. Ez utóbbi jegyében a szaktárca két héten belül megkezdi az egyeztetéseket a rezidensek képzési, szakképzési rendszerének módosításáról, jelentette be az államtitkár.
Az elképzelések szerint a hiányszakmákat ezen túl nem országos, hanem megyei szinten határoznák meg az államtitkár tájékoztatása szerint. Szócska Miklós az országos meghatározás hátrányának érzékeltetésére hozta fel példaként, hogy míg Budapest valamennyi szakmában megfelelően ellátott orvossal, addig vidéken az egyes szakmákban nagy a hiány. Az országos meghatározás hátulütőjeként az a személy is megkapta a támogatást, aki Budapesten, kielégítő orvosellátottság mellett helyezkedett el, így a támogatás nem mindig tudta elérni valós célját.
A hiányszakmák megyei szinten történő meghatározásához több információs forrást is használnának, így például a humánerőforrás monitoringrendszert, a felsőoktatási intézményeket, valamint az egészségügyi szolgáltatókat.
Tutorok, mentorok, bruttók
Bár az egyetemen, egyetemi klinikákon dolgozókat érinti leginkább, de hatással van a rezidensekre képzésük okán az tervezett változás, miszerint újraszabályozzák a tutori, mentori rendszert is. Egy tutor legfeljebb három szakorvos-jelölttel foglalkozhat, így a jogszabály alapján maximum havonta (bruttó) 90 ezer forintra jogosult. Egy mentor alá pedig legfeljebb öt tutor tartozhat: ha öt tutor tevékenységét felügyeli, és azok mindegyikének van három tutoráltja, akkor havonta (bruttó) 226 ezer forintos többletjövedelemre tehet szert. Ez a rendelkezés szintén egy frekventált csoport, a szakorvos-képzésben részt vevők támogatását, anyagi helyzetének javítását szolgálja az államtitkár szerint, aki elmondta, hogy eddig sokszor esetleges volt a tutorok-mentorok kifizetése, most viszont szerződés is garantálja majd a járandóságukat.
A szaktárca szívesen hozakodik el a „történelmi érdemei" felsorolásával: első intézkedéseik között megszüntették a röghöz kötést kimondó jogszabályt, lehetővé tették a szakképzés meghatározott okból történő, határozatlan idejű megszakítását, segítik a régi és a korábbi rendszer között az átjárhatóságot a szakorvos-jelöltek számára, megemelték a központi gyakornoki keretszám maximális mértékét, hogy jobban igazodjon az igényekhez.
Bővítették az úgynevezett Rezidens Bizottság tagjainak körét a rezidensszövetség és a Hallgatói Önkormányzat képviselőivel. Ez a bizottság tesz javaslatot a szakképzési keretszámokra, és bírálja el a beérkezett álláspályázatokat. Az éves keretszámon belül folyamatosan immár folyamatosan van lehetőség a szakképzésbe történő belépésre. Lehetővé tették a keretszámok átcsoportosítását.
A szakképzés ideje alatt pedig egészségügyi szolgáltatót válthat bizonyos feltételekkel a rezidens, de akár szakot is változtathat, ám az állami támogatás csak a választott szakképesítés meghatározott képzési idejének tartamára jár, kivétel ez alól, ha a szakváltásra egészségügyi alkalmatlanság okán kényszerül a jelölt.
Pótlék, képzési díj, költségtérítés
A rezidensek anyagi helyzetének javítását szolgálja, hogy a hiányszakmákban elhelyezkedők számára ötvenszázalékos bérpótlékot adnak 2010 óta. Most változtatni akarnak azon a szakorvos-jelölteknek gondot okozó gyakorlaton, miszerint a második, illetve további, valamint a ráépített szakképesítés megszerzésekor a felsőoktatási intézmények ugyan a jogszabályi keretek között, de a nyújtott szolgáltatással arányban nem álló mértékű képzési díjat szedtek, amit ráadásul sok esetben fél évre előre elkértek. Ennek megakadályozása érdekében újraszabályozzák a szakképzési díj mértékét, lényegében maximálják, illetve annak beszedési módját is meghatározzák.
Tervezik a jelöltek szakképzéssel összefüggő dologi költségeinek megtérítését jövő évtől: az első szakképesítését megszerző, támogatott képzésben részt vevő jelölt dologi költségeinek (szakképzéssel összefüggő utazás, szállás, kiadványok, konferenciák) megtérítésére 2012. január 1-jétől kerülhet sor, évente a költségvetésről szóló törvényben meghatározott összeg erejéig. Feltétele, hogy a szakképzésből 12 hónap teljesített időt tudjon felmutatni a rezidens. A finanszírozás utólagos lenne, a jelen számítások szerint évente százezer forintot kaphatna egy szakorvos-jelölt.
Az államtitkárság rezidens támogatási program kidolgozása mellett a kötelező továbbképzések térítésmentessé tételét is tervezi, ugyanis határidő egyelőre nincs.
Kövessen minket a Weborvos Facebook csatornáján is!