Ilyen lehet az új nyugdíjrendszer

A Századvég Gazdaságkutató Zrt. által készített tanulmányt veszi figyelembe a kormány az új nyugdíjtörvény kialakítása során - mondta Selmeczi Gabriella, a Fidesz szóvivője a Magyar Nemzet internetes oldalának. Viszkievicz András, a nyugdíjjárulék hosszú távú rögzítését javasló tanulmány szerzője az InfoRádiónak elmondta: a svéd rendszer négy alappillére mellett a két ország közötti különbségeket is érdemes figyelembe venni.

Viszkievicz András, a tanulmány szerzője elmondta: a svéd rendszer négy olyan alappillérével foglalkoztak, ami szükséges ahhoz, hogy sikeresen működjön az egyéni számlás nyugdíjrendszer. Ezek közé tartozik az egyéni számla létesítése, egy indexálási szabály, vagy névleges kamatláb meghatározása, egy automatikus kiegyenlítő mechanizmus, ami hosszabb távon képes biztosítani a nyugdíjrendszer egyensúlyát, valamint egy tartalékalap, amin keresztül megvalósulnak az önálló, elkülönítetten működő elszámolásai az állam felé, vagyis hiány esetén hitelt vehet fel a nyugdíjrendszer.

A Századvég Gazdaságkutató Zrt. tudományos munkatársa közölte: vannak különbségek a magyar és a svéd rendszer között, és ezeket majd figyelembe kell venni.  Magyarországon a jövedelem-eloszlás szélsőségesebb, vagyis kevesebben vannak az átlag körül, mint a svédeknél, így a nyugdíjban is nagyobbak a különbségek. Ezt tovább erősíti, hogy a járulékplafon jóval magasabban van meghatározva, és ez a később fizetendő nyugdíj mértékét is növeli - fejtette ki.

Viszkievicz András kiemelte: ez erősíti egy garantált alapnyugdíj bevezetésének az igényét, vagyis azt, hogy egy szociális elem is megmaradjon a rendszerben. A svédeknél is létezik ilyen, de az kérdés, hogy kötődjön-e a garantált alap igénylése a jövedelmi helyzet vizsgálatához. Svédországban állampolgári jogon ítélik oda ezt, ám a Századvég Gazdaságkutató Zrt. tudományos munkatársa szerint itthon ez nem lenne célszerű, szigorú feltételeket kellene szabni.

A demográfiai helyzetben is eltérés tapasztalható - hangsúlyozta. Viszkievicz András szerint elcsitulni látszik a magyarországi korfát korábban jellemző hullámzás, és erős csökkenés várható egy-két évtizedes távlatban a munkavállalók létszámában. A tudományos munkatárs szerint a felkészülést minél előbb érdemes elkezdeni ahhoz, hogy a demográfiai eltérést a nyugdíjrendszer követni tudja.

Szükséges lenne egy olyan szabályt beépíteni, ami a kiadásokat a bevételekkel folyamatosan összhangban igyekszik tartani. Ez az indexálási szabály, kiegészítve egy automatikus kiegyenlítő rendszerrel, ami akkor aktivizálódik, ha a kiadások és a bevételek között lényeges eltérés tapasztalható - fejtette ki.