Több évtizedes csökkenés után egy-két éve újból emelkedik az öngyilkosságok száma.
Két-három ezer pszichiátriai és szenvedélybeteg kerülhet ki a közösségi gondozásból jövőre, ha elfogadják a tervezett 2012-es költségvetést, amely 40 százalékkal kívánja csökkenteni az erre az ellátásra fordítható forrásokat. A Magyar Pszichiátriai Társaság (MPT) és a Szakmai Kollégium Pszichiátriai és Pszichoterápiás Tagozata szerint ez a csökkentés az OPNI-bezáráshoz hasonlatosan érintheti negatívan a mentális betegek ellátását. Épp ezért a két szervezet a Lelki Egészség Világnapján közös állásfoglalásban kérte a döntéshozókat a tervezet felülvizsgálatára.
A világnap keddi tájékoztatóján a pszichiátria számos képviselője hívta fel arra a figyelmet, hogy a gazdasági világválság egyébként is jelentősen növelte a mentális betegségek, így például a szorongás, a depresszió, és az öngyilkosság kockázatát.
Kurimay Tamás, az MPT elnöke egy szeptemberben nyilvánosságra hozott európai kutatásra hivatkozva elmondta: az európaiak több mint 38 százaléka, körülbelül 164 millió ember szenved valamilyen mentális zavarban, sőt az arány még ennél is nagyobb lehet, hiszen nem mindegyik beteg jut el az orvosig. A zavarok persze sokfélék lehetnek.
A kutatás szerint a leggyakoribb szorongás, amely 69 millió embert érint, 29 millió ember szenved álmatlanságban, 30 millió depresszióban. 17 millió ember alkohol- vagy drogfüggőségben szenved, a fiatalok 5 százaléka hiperaktivitással vagy valamilyen figyelemkoncentrációs zavarral küzd, a 85 év feletti idősek csaknem harmada pedig az időskori elbutulással, azaz demenciával.
Az MPT elnöke szerint az arányok a magyar társadalomra is igazak, ami viszont a többi európai országhoz képest is borúlátásra ad okot, az az alkoholizmus és az öngyilkosság aránya. E téren a kontinensen az élbolyhoz tartozik Magyarország: alkoholizmusban csak a balti államok előzik meg, öngyilkosság terén pedig Ukrajna után a második az ország.
A tendenciát tekintve is rossz a helyzet, hiszen az utóbbi évtizedekben itthon folyamatosan csökkent az öngyilkosságok száma, az utóbbi egy-két évben viszont ismét növekedni kezdett, főleg a fiatalabbak és az idősebbek körében.
A Lelki Egészség Világnapján a magyar szakemberek azt hangsúlyozták, hogy a nemcsak a gazdasági válságnak lehetnek kihatásai a mentális egészségre, hanem a mentális egészségügyi problémák is tovább mélyíthetik a válságot. Régóta bizonyított tény, hogy a munkanélküliség hozzájárul a depresszióhoz, az öngyilkosságokhoz, az alkohol okozta halálozás számának emelkedéséhez.
Az EU-ban átlagosan 1 százaléknyi munkanélküliség-növekedés körülbelül 0,8 százalékkal növeli az öngyilkosságok számát. Szintén vizsgálatok igazolták, hogy az eladósodás – például devizahiteleseknél – is növeli a mentális rendellenesség kialakulásának az esélyét. Ezek miatt a zavarok miatt viszont nő a táppénzben töltött napok száma, csökken a gazdaság teljesítőképessége. Kimutatták ugyanis, hogy az unió országaiban átlagosan körülbelül 3-4 százalékos bruttó nemzeti termék veszteséget okoznak a mentális zavarok.
Pedig azt is kutatások bizonyítják, hogy bizonyos intézkedések megtételével, „a lelki egészségbe történő beruházásokkal" mérsékelni lehetne a gazdasági válság mentális egészségre gyakorolt negatív hatásait. Például aktív munkaerőpiaci programokkal meg lehet felezni az öngyilkosságok számában bekövetkező növekedést. Segíteni lehet a családokat támogató programokkal, az alkohol árának és hozzáférhetőségének kontrolljával, vagy adósságkönnyítő programokkal is.
Kövessen minket a Weborvos Facebook csatornáján is!