Jelentősen javítják a tüdőrákosok esélyeit

Egészen máshogy kell ma már tekintenünk a tüdőrákra, az érintettek kezelési esélyeire, mint 10 évvel ezelőtt – hangsúlyozza dr. Müller Veronika, a Pulmonológiai Klinika igazgatója és dr. Tamási Lilla igazgatóhelyettes, onkoteam vezető. A közelmúltban egy országos kutatás is bizonyította, hogy a leggyakoribb tüdőrák típus, a tüdő adenokarcinóma előrehaladott stádiuma esetén megduplázódott 10 év alatt túlélés esélye, ami a diagnosztika fejlődésének és a modern kezelési lehetőségeknek köszönhető. A Semmelweis Egyetem Pulmonológiai Klinikája az ország egyik vezető pulmonológiai centruma, ahol évi több mint 2500 onkoterápiás kezelést végeznek, írja a Semmelweis Egyetem honlapja.

A tüdőrák az egyik legrosszabb halálozási arányú onkológiai betegség, Magyarország pedig korábban – a nagy előfordulási gyakoriság miatt, amit a dohányosok magas száma és a földrajzi elhelyezkedés okoz – sereghajtó volt e tekintetben európai összehasonlításban. Mára azonban máshogy kell tekintetünk erre a betegségre. Az új típusú terápiák, így az immunterápia és a célzott terápiák, a tüdőrák személyre szabott kezelése a nem műthető, előrehaladott állapotú, áttétes esetekben is számottevően javítják a túlélés esélyét – hangsúlyozta dr. Müller Veronika, a Pulmonológiai Klinika igazgatója. A Semmelweis Egyetem klinikája az ország egyik vezető pulmonológiai centruma, ahol évente mintegy 500 új tüdőrákos beteget diagnosztizálnak. A modern terápiák mindegyike elérhető a klinikán, és évi több mint 2500 onkoterápiás kezelést végeznek; minden lehetséges esetben ezekkel a legkorszerűbb készítményekkel – tette hozzá. 

A tüdőrákok két nagy csoportját különböztetik meg: az esetek 80 százalékában ún. nem kissejtes daganatról van szó, ide tartozik a leggyakoribb adenokarcinóma, valamint a laphámrák és a nagysejtes tüdőrák. Ritkábban, az esetek 20 százalékában fordul elő az ún. kissejtes tüdőrák, ugyanakkor ennek a legrosszabb a prognózisa.

Ha sikerül időben felismerni a tüdőrákot, akkor az elsődleges terápia a nem kissejtes tüdőrákos betegek többsége esetében a műtét, ám mivel ez az onkológiai betegség sokáig nem mutat tüneteket, lappangva alakul ki, ez a ritkább. Az új terápiás megoldások elsősorban a nem kissejtes daganatokban alkalmazhatóak, de az immunterápia kemoterápiával együtt, mintegy egy éve hazánkban is adható áttétes kissejtes tüdőrákban, a betegek zömének – osztotta meg a tapasztalatokat dr. Tamási Lilla igazgatóhelyettes, az onkoteam vezetője.

Azt, hogy a társadalombiztosítás által országszerte elérhető modern kezelések közül egy adott beteg melyiket kaphatja, a daganat típusa határozza meg. „Célzott terápiát a nem kissejtes tüdőrák előrehaladott és áttétes eseteiben, illetve egyes műtött esetekben akkor választunk, ha a molekuláris patológiai diagnosztika során olyan mutáció igazolódik a daganat felszínén, amely ellen rendelkezünk gyógyszerrel. Ma körülbelül tíz olyan mutáció van, amire elérhető célzott terápia, mindemellett az egészségbiztosítás 52 gén vizsgálatát finanszírozza, vagyis minden olyan mutációét, amellyel kapcsolatban valahol a világon klinikai vizsgálat folyik” – mutatott rá dr. Tamási Lilla, hangsúlyozva, hogy a génszekvenálást is az egyetemen belül, a Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézetben végzik. Célzott terápia csak a már említett, leggyakrabban előforduló adenokarcinómában alkalmazható, ami a mirigyek hámjából induló tüdőrák típus. Egyéb rákfajtáknál az immunterápia jöhet szóba a modern kezelések közül, a hagyományos kemoterápiával társítva, vagy anélkül.

A tüdőrákos betegek döntően területi ellátási kötelezettség alapján kapnak ellátást. Országszerte elérhetők a tüdőgyógyászati fekvőbeteg osztályok, ahol felállítják a diagnózist, és minden régióban elérhetők a modern immunterápiás és célzott kezelések. Az első célzott terápia 2012-ben, az első immunterápia 2017-ben jelent meg Magyarországon. A modern kezeléseket teljes körűen finanszírozza a NEAK. Magyarország európai összehasonlításban mára sereghajtóból a középmezőnybe került a kezelt tüdőrákos betegek túlélése tekintetében.

Azt, hogy milyen nagy áttörést jelent az új terápiák megjelenése és finanszírozott elérhetősége, jól mutatja a Magyar Tüdőgyógyász Társaság és az MSD gyógyszeripari vállalat közös, országos szintű kutatása, amelynek tudományos tervezésében és értékelésében a Semmelweis Egyetem is vezető szerepet játszott hazánk többi nagy pulmonológiai intézetével együtt. A HELP 3 kutatásba az adenokarcinóma típusú tüdőrák előrehaladott és áttétes stádiumában szenvedők túlélését vizsgálták. A múlt év végén nyilvánosságra hozott eredmények szerint a modern célzott és immunonkológiai terápiákhoz való hozzáférés csaknem duplájára növelte a túlélési esélyeket: azoknál a betegeknél, akiknél 2019-ben indult a kezelés, a hároméves túlélési esélyek jelentős mértékben, 28,7 százalékra javultak a 2011-ben diagnosztizáltak esetében mérhető 14,5 százalékhoz képest. 

Ugyanakkor ez a megnövekedett túlélés úgy érhető el, ha a tüdőrák kezelést nem sprintnek, hanem maratonnak tekintjük, hiszen a részletes molekuláris patológiai diagnosztika időigényes. Kutatások is igazolták, hogy ahol gyorsan, de a részletes adatok nélkül kezdik el a terápiát, rosszabb a túlélés – hívta fel a figyelmet dr. Tamási Lilla. Nagyon fontos, hogy a daganatot jól körbejárjuk, a terápiáról pedig onkoteam döntsön – tette hozzá.

Ezeket a kezeléseket döntően egynapos kúraszerű ellátás keretében kapják meg a betegek. Az onkológiai betegek kényelmét szolgálja a Semmelweis Egyetem Pulmonológiai Klinikán az a tíz új, automatizált szék is, amelyet a múlt évben adtak át kifejezetten ezekhez a kezelésekhez. 

A terápiás lehetőségek széles tárháza mellett az egyetemi klinikán minden diagnosztikus lehetőség is adott. A tüdőrák gyanúja esetén kulcsfontosságú vizsgálat a bronchoszkópia (hörgőtükrözés), amely során biopsziára, vagyis mintavételre is van mód. A legmodernebb bronchoszkópos eljárások mindegyike, így mostantól a nyirokcsomó-érintettség igazolásának pontosságát még tovább növelő endobronchiális ultrahang is rendelkezésre áll a klinikán. Fontos szempont az is, hogy az onkoteamben a nukleáris medicina szakorvos és az invazív radiológus is részt vesz, ami jelentősen gyorsít a diagnosztikán – emelte ki dr. Müller Veronika.

Az infúzióban beadandó onkoterápiás készítményeket a Semmelweis Egyetem intézeti gyógyszertára betegre szabottan állítja elő a terápiaelrendelést követően a lehető legrövidebb időn belül – hangsúlyozta dr. Sebők Szilvia főgyógyszerész. Ezeknek a citosztatikus keverékinfúzióknak a készítése egyelőre részben centralizált. Ugyanakkor kialakítás alatt van egy, a legújabb ajánlásoknak is megfelelő, a készítés során nagy biztonságot garantáló, izolátorokat alkalmazó citosztatikus keverékinfúzió készítő laboratórium. Ha ez elkészül, akkor az egyetemi gyógyszertár a teljes intézményi igényt képes lesz kielégíteni.

Fotó: Barta Bálint, Kovács Attila – Semmelweis Egyetem