• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Jövőre is küzdelem lesz bejutni az állami egészségügybe?

Lapszemle 2023.11.18 Forrás: economix.hu
Jövőre is küzdelem lesz bejutni az állami egészségügybe?

Sinkó Eszter szerint szégyen, hogy 2024-re a költségvetési törvény számításai szerint GDP 3,8 százaléka jut egészségügyre.

Mint tíz évvel ezelőtt, körülbelül úgy alakul majd a egészségügyre fordított kiadás, az államadósság kamatterhének alakulása tekintetében, mondta Kovács Árpád a Költségvetési Tanács elnöke a Medicina fórumon. Egészségügyi közgazdászok szerint a GDP arányos egészségügyi költés jövőre 3,8 százalék körül alakul, ami az uniós átlag felét éri csak el, írja az economx.hu

Úgy tűnik a jövő évi költségvetésben sem lesz prioritás az egészségügy. A GDP arányos közegészségügyi kiadások 2014 és 2019 között 4,3 százalékot tettek ki. A pandémia miatt a mérték 5,9 százalékra ugrott, a lendület még 2021-ben is tartott, amikor 5 százalékos ráfordítást volt, majd 2022-ben 4,2, 2023-ban pedig 3,6 százalékot értek el.

2024-re a költségvetési törvény számításai szerint GDP 3,8 százaléka jut egészségügyre, ami egyébként az uniós átlag felét teszi ki, ami Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász szerint szégyen. És ez úgy tűnik az elkövetkező években sem változik majd érdemben.

Még az MNB adatai szerint is fájóan keveset költünk egészségügyre. Magyarország GDP-arányos egészségügyi kiadásai a harmadik legalacsonyabbak az Európai Unióban, mindössze a bruttó hazai termék 6,4 százalékát költjük egészségügyre, 2010-ben 7,5 százalékot fordítottunk erre a szektorra, ebben az adatsorban a magánegészségügyi kiadások is szerepelnek. Egészségügyre a többi visegrádi ország a GDP-je 7,1 százalékát költi, az uniós átlagköltés pedig 9,9 százalékon áll.

Az egészségügyre 2024–re előirányzott kiadás meghaladja a 3200 milliárd forintot így tíz év után az arányokban hasonló a helyzet és az államadósság növekvő kamatterhének alakulása tekintetében, utóbbi ma újra lényeges tétel az államháztartási kiadásokban, mondta Kovács Árpád. Kitért arra is, hogy tíz év alatt a közkiadások értéke 2,3-szorosára emelkedtek. Úgy fogalmazott, hogy az egészségügyre és sajnos az adósságszolgálat emelkedő kamatterheire, a GDP arányában csökkenő arányú államháztartási kiadásokból kell kiszakítani a tervezett összeget.

További részletek az economx.hu-n