Kásler: Az átoltottság növelése életeket menthet

A szükséges vakcina mennyiség már májusban rendelkezésünkre állt. Ha az átoltottság elérné a 80-90 százalékot, lényegesen könnyebb helyzetben lennénk most a járvány elleni küzdelemben – mondta Prof. Dr. Kásler Miklós legújabb videóinterjújában, amelyben beszámolt a Népjóléti Bizottság és a Kulturális Bizottság éves meghallgatásán elhangzott tényekről, valamint az ellenzéki képviselők viselkedéséről is.

A szaktárca közleménye szerint a miniszter felidézte: a járvány első fázisában Magyarország a legjobb eredményeket produkálta Európában, gyorsan és célirányosan lépett, illetve hazánk szerezte be a leghamarabb azt a vakcina mennyiséget, amellyel át lehetett volna oltani az egész népességet. Ez a vakcina mennyiség már májusban Magyarországon rendelkezésre állt, és ha az átoltottság elérné a 80-90 százalékot, lényegesen könnyebb helyzetben lennénk most –mutatott rá a miniszter.

Kiemelte: Magyarország indította el a harmadik oltást Európában először, és a legelsők között van a legifjabb korosztályok oltását tekintve is. Ezen túlmenően elmondtam azt, hogy milyen tudományos eredményeink vannak, aminek a lényege az, hogy minden vakcina hatásos, amit alkalmaztunk- emlékezett vissza a bizottsági meghallgatásokra a miniszter.

A vakcinák hatásvizsgálatával kapcsolatban hozzátette: azért van szükség a harmadik oltásra, mert az első után három-négy hónappal a védettség 7 százalékra, a második oltás után a védettség 50-60 százalékra esik vissza minden korosztály esetében. A harmadik oltással a védettség ismét 90 százalék föle emelkedik. Ezek nem víziók, nem fikciók, hanem tudományosan bizonyított tények. Teljesen egyértelművé teszik, hogy oltakozni kell és megmagyarázza azt is, hogy miért feltétlenül szükséges a harmadik oltás – hangsúlyozta.

Prof. Dr. Kásler Miklós a várólistákkal kapcsolatban felidézte: 2019-re Svédország szintjén voltak a magyarországi várólisták, amik a járvány hatására növekedni kezdtek, de a várólisták a világjárvány dacára nagyságrendileg így is a 2010- és állapotoknál jobbak. Hozzátette: a várólistákon értelemszerűen nem szerepelnek a sürgősségi ellátásra szoruló betegek, nem szerepelnek a daganatok és a keringési betegségek. Ha további járványügyi korlátozások nem lesznek, akkor a csípőprotézis és térdprotézis műtéteket háromnegyed év alatt el lehet végezni és a várólistát a 2019-es szintre lehet ismét visszaállítani - mutatott rá a miniszter.

Azokra a támadásokra, amelyek szerint a járvány ideje alatt daganatos betegek diagnosztikái maradnak el úgy reagált, hogy tipikus tudatlanságból, vagy tájékozatlanságból eredő tévedés, az onkológiai szűrések és az onkológiai diagnosztika összekeverése. Leszögezte: a diagnosztikát minden egyes esetben el kellett végezni, ami azt jelenti, hogy tünettel és panasszal rendelkező embereket ki kellett vizsgálni.

A szociális és egészségügyi ágazatot érintő beruházásokkal kapcsolatban felidézte: a szociális dolgozók átlagosan 170 százalékkal magasabb fizetést fognak kapni jövőre, mint 2010 előtt és közel 1700 milliárd forinttal többet fordít a kormány ebben az évben az egészségügyre, mint fordított az akkori vezetés 2010-ben. Rendkívül nagy a differencia, jelen pillanatban az egészségügy finanszírozására 2880 milliárd forintot biztosít a kormány – jegyezte meg a tárcavezető.

Kiemelte: a beszámolók után fel lehetett tenni neki kérdéseket, volt olyan ellenzéki képviselő, aki még a válasz előtt otthagyta a meghallgatást és kiment a teremből.