• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Kevesebb a fertőzés a hazai elfekvőkben

Egészségpolitika Forrás: Weborvos Szerző:

Magyarországon feleannyi idős fertőződik meg az elfekvőkben, mint Európában.

Magyarországon a hosszú ápolási idejű intézményekben, azaz a krónikus ápolási intézményekben, elfekvőben az idős betegek 1,9 százaléka kap el az egészségügyi ellátással kapcsolatos valamilyen fertőzést. Európa másik 27 országában ez az arány átlagosan 4 százalék. Ezt állapította meg az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (ECDC) tavalyi vizsgálata, amelynek eredményeit az Országos Epidemiológiai Központ is nyilvánosságra hozta.

Az ECDC vizsgálatát több tényező is indokolttá tette. Egyrészt Európában az 1960-as évek vége óta az életkor kitolódása miatt és az aktív ellátást nyújtó kórházak tehermentesítésére szükségessé vált az úgynevezett hosszú ápolási idejű intézmények létrehozása. Európában jelenleg ezeknek az intézményeknek az ágyszáma nemcsak meghaladja az aktív kórházak ágyszámát, hanem folyamatosan növekvő tendenciát mutat.

Másrészt, az elfekvőkben kezelt többnyire idős ápoltaknál sokkal nagyobb az esély az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzésekre, hiszen például kisebb az immunitásuk, gyakrabban fordul elő közöttük krónikus betegség. A számos rizikófaktor miatt ezekben az intézményekben ráadásul nagyobb a kockázata a multirezisztens kórokozók terjedésének is. Mindezeken felül, egész Európában tapasztalható, hogy az elfekvőkben nagyon kevés a szakképzett alkalmazott, kevesebb figyelmet szentelnek a fertőzésveszélyre.

Korábbi vizsgálatok is azt igazolták, hogy a hosszú ápolási idejű intézményekben gyakrabban fordulnak elő egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések, mint a kórházakban. Ezeknek a kutatásoknak az eredményei szerint a leggyakrabban a húgyúti, a légúti, a bőr- és lágyrész, a gyomor-és bélrendszeri, illetve a szemfertőzések fordulnak elő. Ráadásul gyakori, hogy a betegek az aktív kórházból hurcolják be a multirezisztens kórokozókat.

Az ECDC vizsgálata 2010. május és szeptember között történt, az önként jelentkező hosszú ápolási idejű intézmények által választott napon. 28 európai országból 694 olyan elfekvőt válogattak be a kutatásba, ahol 24 órás a szakképzett ápoló felügyelet, és ami nem specializált, tehát ellátnak fizikailag illetve mentálisan sérült időseket is. A vizsgálatban összesen csaknem 65,5 ezer európai beteg fertőzéseit mérték fel.

Magyarországon 42 hosszú ápolási idejű intézmény 4 ezer 860 ápoltját vizsgálták meg. A kutatásban résztvevő magyar elfekvőkben egyébként 68,8 százalék volt a nők aránya, ami nagyjából megfelel az európai átlagnak (70,6 százalék). Viszont jóval kevesebb a 85 év felettiek aránya: Magyarországon az intézményekben lakók csupán 26,8 százaléka ilyen idős, míg Európa többi országában ez az arány 44,8 százalék, sőt a fejlett nyugati országokban jóval 50 százalék feletti. Valószínűleg ezzel az alacsonyabb életkorral függ össze, hogy a rizikófaktorok előfordulása is kisebb.

Az ECDC kutatása megállapította, hogy a vizsgálat napján 2 495 ápoltnak volt fertőzésre utaló tünete. Leggyakrabban a légúti (33,6 százalék), a húgyúti (22,3 százalék), a bőr- és lágyrész (21,4 százalék), illetve a szem-, fül-, orr- és szájüregi fertőzések (11,3 százalék) fordultak elő. A fertőzések előfordulása az összes ápolt között 4 százalék, Magyarországon 1,9 százalék volt. A 2495 fertőzött körül 1729 kapott antibiotikumot, de rajtuk kívül megelőzésképp is még 950-en kaptak ilyen gyógyszert. A vizsgálat szerint a célzottan és megelőzésként adott antibiotikumok aránya Európában átlagosan háromszor nagyobb, mint Magyarországon: Európában 4,9 százalék, Magyarországon 1,5 százalék.