A betegek ugyanakkor összetett problémáikra szeretnének orvosi ellátást kapni.
Kórházak újraértelmezése: európai kihívások címmel háromnapos workshop kezdődött hétfőn délután a European Health Property Network (EuHPN) szakembereinek részvételével a GYEMSZI és a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központjának szervezésében. Az európai szervezet az elmúlt közel másfél évtizedben arra törekedett, hogy lehetőséget biztosítson egészségpolitikusoknak, ellátásszervezőknek, a vagyongazdálkodással foglalkozó szakembereknek, befektetőknek, beruházóknak, kórházépítészeknek, valamint kutatóknak a közös gondolkodásra. Először 2006-ban találkoztak hazánkban az Európát képviselő szakemberek az SE EMK-ban, most újra Budapest ad otthont a szakmai eszmecserének, amely szerdán kórházlátogatással zárul. A vendégek ellátogathatnak a Sziklakórházba, amelyet üzemelő kórházként a 2. világháborúban és 1956-ban használtak, aztán a Szent János Kórházba és az. Országos Orvosi Rehabilitációs Intézetbe.
Egyre nehezebb környezetben kell ma a kórházaknak átgondolniuk stratégiájukat, fogalmazott Nigel Edwards, a Global Healthcare Group igazgatója, aki szerint a legtöbb intézménynek csökkentenie kell méreteit, ugyanakkor a ma még meglehetősen alacsony szintű integrációt erősíteni szükséges a szolgáltatók között. Úgy vélte, ma a kórházak nincsenek felkészülve a komplex gyógyításra, holott a betegek nagy többsége komplex problémákkal küszködik, s erre vár megoldást. Ennek kapcsán tréfásan megjegyezte: a betegek nem illenek bele a meglévő ellátási keretrendszerbe.
Bár vannak jól működő szolgáltatók, sőt: jó egészségügyi rendszerek, ám az adaptálás nem egyszerű: a bevált modellek általában máshol nem működnek. Az angliai Nigel Edwards az autonóm regionális irányítás mellett teszi le voksát, bár el tud képzelni más irányítási mechanizmust is. Óvott az amerikai modelltől, amelyben a kórházat üzemeltető vállalkozás tulajdonosai lényegében csak a bevételt, a jövedelmezőséget vizsgálva határozzák meg tevékenységüket.
A magyar egészségügy elmúlt három évéről Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár tartott tájékoztatót a résztvevőknek. Legfőbb célkitűzésként azt jelölte meg, hogy a magyarok egészségesebbek legyenek, de több felelősséget is vállaljanak saját egészségük érdekében. Beszélt azokról az újításokról, amelyeket irányítása idején vezettek be, például a sikeresnek ítélt népegészségügyi adóról, a dohányzás visszaszorításáról, a népegészségügyi programokról. Az új betegellátási rend szervezésnek köszönhetően kevesebbet kell utazniuk a betegeknek, valamint az olcsóbbá váló gyógyszerek miatt kevesebbet kell a patikában hagyniuk, sorolta az eredményeket. A béremelésnek köszönhetően nagyságrendekkel csökkent a rezidensek külföldre vándorlása, bár a migráció jelentős most is, de ez nemcsak nálunk, hanem egész Európában jellemző.
Véleménye szerint komoly zökkenők és kritika nélkül sikerült a kórházak állami kézbe vétele. Azt is elmondta, hogy a fenntarthatóság kérdése egyre égetőbben vetődik fel a Strukturális Alapok révén megvalósuló új beruházások esetében. Még nem zárult le a következő, 2014-2020-as tervezési időszak, uniós szinten ez még mindig nagy lehetőségnek számít, tette hozzá az államtitkár.
A program szerint a tanácskozás színhelyén hétfőn este nyílt meg az „Építészet a gyógyulásért 2013" kiállítás, s a vendégeket Török Krisztina, Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) főigazgatója is köszöntötte.