A családokat nem lehet csak látogatóknak tekinteni, őket is be kell vonni az idő előtt világra jöttek ellátásába.
Kevesen tudják, de világhíres tudósok, például Einstein, Newton, Kepler is koraszülöttek voltak. Régen ritkaság számba ment, hogy az ilyen idő előtt született gyerekek problémamentes felnőtté váltak, ma viszont a koraszülött ellátás, a neonatológia hihetetlen fejlődésének köszönhetően erre egyre nagyobb az esély. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a főleg a koraszülés okozta csecsemőhalandóság csökkenése. Ez a szám Magyarországon tavaly 384 volt, ami 2013-hoz képest 20 százalékkal kevesebb.
Csütörtökön, a Koraszülöttek Világnapján lila fényekkel számos országban hívják fel a figyelmet azokra a gyerekekre, akik a 37. hét előtt jönnek a világra. Ellátásuk komoly egészségügyi kihívás, különösen az extrém alacsony, 1500 gramm alatti súllyal született csecsemőké, hiszen köztudott, hogy esetükben sokszorosa az esélye a különféle maradandó betegségek kialakulásának, mint például mozgásszervi problémák, agyvérzés, krónikus tüdő-, és számos idegrendszeri betegség.
Magyarországon az évente megszülető körülbelül 90 ezer gyerek 8,5-9 százaléka jön a világra idő előtt. Közülük is körülbelül 1200-an 1500 grammnál kisebbek. És bár kevesebben halnak meg közülük, a koraszülöttek aránya még mindig a legmagasabb az Európai Unión belül. Ezért is tartotta fontosnak a Magyar Gyermekorvosok Társasága és a Magyar Perinatológiai Társaság, hogy a világnap kapcsán egy közös tájékoztatót tartsanak kedden.
Dr. Szabó Miklós, az egészségügyi szakmai kollégium neonatológiai tagozatának vezetője szerint a csecsemőhalandóság egy ország civilizációs állapotát is jelzi. E téren nincs mit szégyenkeznünk, hiszen a 2013. és 2015. közötti 20 százalékos csökkenés tartósnak bizonyult, 2016-ban is ennyivel kevesebb csecsemő halt meg. Fontos, hogy ez így is maradjon, a szakember szerint ezért lenne jó, hogy egy "családbarát országban" a koraszülöttek ellátása prioritást élvezzen és például a finanszírozási döntéseknél ne a fűnyíróelv érvényesüljön ezen a területen is.
A javuló eredményekhez az a komoly műszerfejlesztés is hozzájárult, amelyet uniós forrásból az utóbbi két évben kapott a koraszülött ellátás. Erről dr. Gárdos László, az egészségügyi szakmai kollégium neonatológiai tagozatának tagja beszélt. A szakember arról is szóét, hogy nemcsak a műszerek, hanem az ezzel az ellátással kapcsolatos tudás is folyamatosan fejlődik. Például a korábbi agresszív beavatkozások helyett ma már az érzékenyebb, noninvazív módszereket prefereálják. Rájöttek ugyanis, hogy ha az azonnal iéletveszélyt az invazív módszerekkel elodázták is, sokszor a beavatkozás szövődményeibe halt meg három héttel később a koraszülött. "Tehát ha a csatát megnyerték, is, a háborút elvesztették". A gyereknek igyekeznek olyan stressz-mentes körülményeket teremteni a szülőszobán, mint az anyaméhben volt: megpróbálják kímélni őket a zavaró fény, hang, hő hatásoktól.
A táplálásnál is rájöttek, hogy a koraszülöttek érdekében az anyatej sokkal hatásosabb a tápszernél vagy az infúziós etetésnél. Gárdos László szerint semmi sem tudja úgy megvédeni a csecsemőket például a kórházi fertőzésektől, mint az anyában kialakuló ellenanyag, mint azok a biológiai aktív anyagok, amelyek semmilyen tápszerben nem találhatóak. Ezért is küzdenek azért a neonatológusok, hogy megfordítsák azt a negatív trendet, amely szerint egyre kevesebb édesanya táplálja fél éves koráig saját gyermekét - akár kora-, akár érett újszülött - kizárólag anyatejjel.
Dr. Nádor Csaba, neonatológus, országos minőségügyi főorvos is arról beszélt, hogy kezd megszűnni az a képlet, hogy az orvos csak a betegségre koncentrál, és a gyógyításban egyedül ő és a szakápolók vesznek részt. Egyre több bizonyíték van arra, hogy a család bevonása az ellátásba a koraszülöttek esélyeit sokkal jobban javítják. Tehát nem kell a szülőket látogatóknak tekinteni, feladatokat lehet adni nekik. Azzal pedig, hogy már a kórházban az anyák foglalkoznak a gyermekeikkel, hogy két kezelés között időt adnak a családnak az érintésekre, a nyugtatásra, az egész család gyógyul.
Dr. Kovács Tamás, a Magyar Gyermekorvosok Társasága főtitkára a koraszülöttekkel kapcsolatos, hazaadás utáni feladatokról beszélt. A korai fejlesztési program célja, hogy a koraszülötteket integrálja a társadalomba. A program sikerét számos felmérés igazolja, azonban Magyarországon nagyok a területi egyenlőtlenségek e téren. Nagy ugyanis az eltérés abban, hogy ki mennyire használja ki a lehetőségeket. Ebben is, az adatok alapján, az iskolázottság, az érdekérvényesítési képesség a döntő.
Dr. Velkey György, a Magyar Gyermekorvosok Társasága elnöke szerint fontos lenne a nagyobb odafigyelés a koraszülött ellátásban dolgozó nemzetközi szinten is kiváló 100-150 orvosra és 400-500 szakápolókra, mert e területen is nagy a hiány: a jelenleginél legalább kétszer annyi neonatológusra és másfélszer több szakápolóra lenne szükség.
A tájékoztatón szó volt arról is, hogy az egész országot lefedő koraszülött mentésben résztvevő orvosok és szakápolók kimaradtak a béremelésből. Pedig állami feladatot látnak el, viszont történelmileg úgy alakult, hogy alapítványi formában végzik a munkájukat, emiatt kerültek hátrányba. Szabó Miklós szerint ezek a szakemberek hihetetlen elhivatottsággal dolgoznak, óriási karitatív elszántsággal, de fontos lenne, hogy a társadalom is megbecsülje a munkájukat.
Kövessen minket a Weborvos Facebook csatornáján is!