A diagnosztikától a hospice-ellátásig minden elérhető.
– Intézetünk a tüdőgyógyászat területén a legmagasabb, 3-as szintű besorolásban szolgáltat. Ellátja a főváros összes kerületének lakóit, továbbá a Budától északra és nyugatra fekvő agglomerációs településeken élőket. Összességében mintegy 1,4 millió lakos tartozik kórházunk ellátási területéhez. A magasabb progresszivitási szint érvényes olyan, speciális ellátást igénylő betegségekre is, mint a multi-drog rezisztens tbc-fertőzöttek izolált kezelése, illetve némely ritka tüdőbetegségben, például cisztás fibrózisban szenvedő páciensek ellátása, továbbá azokra az intervenciós bronchoszkópos vizsgálatokra, amelyek nálunk nemcsak diagnosztikus beavatkozást, hanem bizonyos esetekben palliatív ellátást is jelentenek. Utóbbi két területen országos feladatokat látunk el. Ebből következik, hogy intézetünk egyrészt, mint minden egyéb magasabb progresszivitású, országos intézet, kezeli az ellátási területén kívül lakó pácienseket, másrészt fogadja az ország minden településéről a speciális eseteket, a ritka betegségekben szenvedőket. Ezen felül részt veszünk bizonyos továbbképzési programok teljesítésében, illetve tudományos kutatásokban. Büszkék vagyunk arra, hogy kutató osztályaink a munkatársainkat aktívan segíthetik a tudományos fokozatok megszerzésében – nyilatkozza a Kórház szaklap 7-8. számában dr. Kovács Gábor, az Országos Korányi Tbc és Pulmonológiai Intézet főigazgató főorvosa, aki egyébként a szakmai kollégium tüdőgyógyászati tagozatának elnöke is.
Bár nincs gyermekpulmonológiai szakrendelés vagy fekvőbeteg-osztály a Korányiban, de a közeli tervek között szerepel egy fiatal felnőtteket ellátó cisztás fibrózis centrum kialakítása. Évtizedek óta ellátják a felnőtt cisztás fibrózisos betegeket, jelenleg is több mint 80 beteget gondoznak. Szeretnék, ha ebben a – genetikai ártalom révén már gyermekkorban megjelenő – betegségben szenvedők kezelését a Heim Pál kórházzal közösen Országos Centrumként láthatnák el: fiatal felnőttként további ellátásra intézményünk átvenné a betegeket. Ez a szoros együttműködés lehetőséget kínálna arra, hogy 14 éves koruk után ezeknek a fiataloknak zökkenőmentes legyen a további kezelése.
A diagnosztikától a hospice-ellátásig a terápia minden fázisát elérhetik a tüdőrákos betegek. A PET/CT kivételével a diagnosztika minden modern eszköze megtalálható a Korányiban. A patológia szorosan együttműködik a SE II. Patológiai Intézetével. A főigazgató szerint elmondható, hogy intézetük a legmagasabb diagnosztikai készültséget produkálja. Betegeiknek több mint a fele tüdőrákos. Műtéti kezelésüket a mellkassebészeti osztály végzi, a fekvőbeteg tüdőosztályokon pedig megkapják a szükséges gyógyszeres kemoterápiás, vagy az újszerű, egyénre szabott molekuláris biológiai kezelést. A mellkassebészeten a tüdőrákos betegeket korszerű, videotorakoszkópos technikával is műtik, aminek köszönhetően kisebb szövődményi kockázattal kell számolni, és hamarább gyógyul a műtéti terület is. Három nap után a beteg otthonába távozhat. Sajnos, a korszerű diagnosztika és terápia, műtéti technika és utókezelés ellenére a tüdőrákos betegek csaknem háromnegyedét ma még elveszítjük, teszi hozzá dr. Kovács Gábor. Országos viszonylatban itt működik a legnagyobb hospice osztály.
A főigazgató a gazdasági helyzetet stabilnak minősíti, nincs tartozása az intézményeknek. Hozzáteszi azonban, hogy emellett vannak természetesen olyan adósságaik is, amelyek számokban nehezen lennének kifejezhetők. Ezek indirekt módon leginkább a dolgozóik bérében, a kórházi infrastruktúra állapotában mutatkoznak meg. A pozitív irányba való elmozdulás, az előrelépés érdekében létrehozták az Erzsébet királyné programot. A hosszú távú rehabilitációs program lényege a kórházi infrastruktúra fejlesztése, az épületek, a közművek, a környezet teljes körű rekonstrukciója. A programu csatlakozik a GYEMSZI által 2014-20-ig terjedő periódusra meghirdetett, minden hazai kórháztól kért fejlesztési koncepciójához, amely az intézmények működési, megújulási stratégiáját részletezi.
Az intézet egyik intenzíven fejlesztendő profiljának tekintik a légzőszervi rehabilitációt. Tudjuk természetesen, hogy ilyen szolgáltatás az ország más kórházaiban is fellelhető, ám mi ennél többet szeretnénk nyújtani. A légzőszervi rehabilitáció mellett szeretnénk létrehozni a kardiológiai rehabilitációt is, így a két szakma által kezelt betegeket együtt, egy rendszeren belül tudnánk ellátni. A rehabilitációs munkában segítségünkre van az intézmény területén lévő egyedülállóan szép parkerdő, ami a szanatóriumi jelleget is erősíti.
A tüdőgyógyászat egészére jellemző, hogy az utóbbi években a fiatal orvosok közül viszonylag kevesen választják azt hivatásul. Jelenleg a teljes szakmából az orvosoknak körülbelül a 30 százaléka hiányzik. Ebbe a statisztikába természetesen beleszámít a tüdőgondozók és a vidéki kórházak szakorvoshiánya is. A Korányi országos hírének és elismertségének köszönhetően szerencsésnek mondható: minden évben érkeznek ide rezidensek, amiben az intézménynek is aktív szerepe van: az egyetemeken folyamatosan hirdetnek, olykor ösztöndíjakat ajánlanak fel, megismertetik a fiatalokat az itt zajló kutatási lehetőségeket. Egyetemi kapcsolataikat is felhasználják a fiatalok toborzásában, így az orvosutánpótlás kérdése megoldódik.
Súlyos gondjaik inkább a szakszemélyzet utánpótlásában mutatkoznak: a jól képzett ápolószemélyzet hiánya megnehezíti a gyógyító munka mindennapjait. Sajnos, ma már a gazdasági erejüket meghaladó megfelelő bérkiegészítések árán sem tudnak elegendő létszámban megfelelő képzettségű, szakmai színvonalon produkáló szakápolókat alkalmazni. A hiány enyhítése végett intézet részt vesz szakdolgozó-képző programban, légzőszervi szakápoló képzést is indítottak. Abban bízunk, hogy ezek révén valamelyest csökken majd a hiány.
A nyugdíjazást illetően szerencsés helyzetben voltak, mert viszonylag kevés dolgozónkat érintett az intézkedés. Annál nagyobb gondot jelent a kórházi kiszolgáló személyzetnél (informatikusoknál, karbantartóknál stb.), akiket meglepetésükre a nyugdíjaztatást elrendelő jogszabály nem sorol az egészségügyi dolgozók körébe, vagyis továbbfoglalkoztatásuk esetén nyugdíj-kompenzációjukat az állam nem támogatja. Ezt az összeget havonta a kórháznak kell előteremtenie, hiszen minden érintett dolgozónkra szükségük van.
A teljes interjú a Weborvos Pro portálon olvasható.