Nemzeti létfontosságú rendszerek az egészségügyben?

Megjelent Magyar Közlöny 2015. évi 125. számában a 246/2015. (IX. 8.) kormányrendelet, amely az egészségügyi létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szól. A rendelet az európai kritikus infrastruktúrák azonosításáról és kijelöléséről, valamint védelmük javítása szükségességének értékeléséről szóló, 2008. december 8-i 2008/114/EK tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

Az egészségügyi ágazathoz tartozó létfontosságú rendszerelemek közül az aktív fekvőbeteg-ellátás esetében az Állami Egészségügyi Ellátó Központ, a mentésirányítás esetében az Országos Mentőszolgálat, az egészségügyi tartalékok vonatkozásában az Egészségügyi Készletgazdálkodási Intézet, a vérkészletek vonatkozásában az Országos Vérellátó Szolgálat, a magas biztonsági szintű biológiai laboratóriumok esetében az Országos Tisztifőorvosi Hivatal, az egészségbiztosítás informatikai rendszere esetében az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, a gyógyszer-nagykereskedelem esetében az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet jár el javaslattevő hatóságként.

Nemzeti létfontosságú rendszerelemnek kell nyilvánítani azt az aktív fekvőbeteg-ellátást végző kórházat, amely legalább 400 aktív ággyal rendelkezik, vagy a területi ellátási kötelezettségébe tartozók létszáma eléri vagy meghaladja az 1,5 millió főt.

Szintén nemzeti létfontosságú rendszerelemnek kell nyilvánítani azokat a mentésirányítási központokat, ahonnan legalább egy megyére vagy a fővárosra kiterjedően irányítják a mentési tevékenységet. Az Állami Egészségügyi Tartalék tekintetében nemzeti létfontosságú rendszerelemnek kell nyilvánítani többek között azt a nyilvántartási rendszert, amelynek kiesése a normál működési rendet legalább 24 óráig lehetetlenné teszi, vagy helyreállítása legalább 48 óráig tart.

A vérkészletek tekintetében nemzeti létfontosságú rendszerelemnek kell nyilvánítani az országos vér- és transzfuziológiai készletek nyilvántartási rendszerét és a tároláshoz, illetve a véradáshoz szükséges infrastruktúraelemeket, ha ezek megsérülése 3 napos vagy annál hosszabb ideig tartó fennakadást jelentene az országos vérellátó rendszerben.

Nemzeti létfontosságú rendszerelemnek kell nyilvánítani azon laboratóriumokat, amelyekben rendszeresen tárolnak, feldolgoznak vagy vizsgálnak közepes biztonsági szintű vagy magas biztonsági szintű mikrobiológiai vagy egyéb biológiai anyagot, valamint toxint, vagy ehhez a tevékenységhez műszaki-technológiai támogatást nyújtanak, és az egészségügyi szolgáltatások nyújtásához szükséges szakmai minimumfeltételekről szóló rendelet szerint kijelölt referencialaboratóriumokat.

Az egészségbiztosítás azon informatikai rendszereit is a rendszerelemek közé kell sorolni abban az esetben, ha kiesésük a normál működési rendet legalább 48 óráig lehetetlenné teszi, vagy központi szolgáltatást biztosító rendszerelemeinek helyreállítása legalább 72 óráig tart.

Azok a gyógyszer-nagykereskedelmi tevékenységet végző gazdálkodó szervezetek is nemzeti létfontosságú rendszerelemmé válnak, amelyeknek a gyógyszerforgalmazásra vonatkozó piaci részesedése az éves árbevétel alapján Magyarországon meghaladja a gyógyszertári kiszállítások esetében a 15%-ot vagy a fekvőbeteg-szakellátást végző gyógyintézet esetében a 15%-ot, s országos lefedettséget biztosító logisztikával rendelkeznek és forgalmazási területükön a felhasználók igényének megfelelő teljes gyógyszerkört forgalmazzák.

A további részleteket is tartalmazó rendelet szeptember 16-án lép hatályba.