Nincs engedmény a kórházi beszállítóktól

Az Orvostechnikai Szövetség (OSZ) kórházi beszállító tagvállalatainak tapasztalatai szerint egyelőre nem kezdődött el a részleges adósság-konszolidációra a kórházaknak átutalt 33 milliárd forint kifizetése a hitelezőknek.

Az adósság-konszolidációban részesült kórházak többsége tárgyalásokat folytat a beszállítókkal, mivel a legtöbb intézmény csak az adósságállományának egy részét tudja kiegyenlíteni a kapott pluszforrásból. Ezért több intézmény is különféle engedményeket kér a hitelezőitől: a késedelmi kamat, valamint a tőketartozás egy részének elengedéséért, valamint egyéb felajánlásokért cserébe, a cégek előbbre, illetve kedvezőbb helyzetbe kerülhetnek a kifizetési listán.

A kórházi vezetők kérése nem új keletű. Az előző években, az adósság-konszolidációk során időről időre felmerültek a mostanihoz hasonló kérések. Az OSZ 2011 novemberében egy olyan ajánlatot tett, mely szerint, ha az állam még abban az évben rendezi az egészségügyi intézmények tagvállalataik felé fennálló tőketartozásainak 90 százalékát, 2012. márciusig pedig a fennmaradó részt, lemondanak a késedelmi kamatokról. Ez az ajánlat akkor nem talált kedvező fogadtatásra.

Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára kérdésünkre válaszolva elmondta, hogy a jelen helyzetben nem fogalmaztak meg ajánlatot, mivel a tagvállalataik nem tudnak engedményeket tenni. Tekintettel ugyanis a cégek követelésállományának nagyságára, valamint az átlagos fizetési idő hosszára – ami mára több mint 180 nap –, sem a késedelmi kamatok, sem a tőketartozás egy részének elengedésére nincs módjuk. „Ez utóbbi felvetés egyébként is nonszensz" – jelentette ki kategorikusan a főtitkár.

A részleges adósság-konszolidációt – az OSZ erre vonatkozó javaslatát figyelmen kívül hagyva – ráadásul nem a cégek követelésállományának, hanem a kórházak adóssághelyzetének állítólagos figyelembe vételével hajtotta végre az egészségügyi kormányzat.

Az orvostechnikai, képalkotó diagnosztikai és egészségügyi informatikai beszállítók ezért attól tartanak, hogy az adósságállomány rendezése során a nagyobb érdekérvényesítő képességű szállítók előnyt élvezne majd, így ők, immáron sokadszorra, hoppon maradhatnak…

Az egészségügyi kormányzat kommunikációja egyébként eléggé szűkszavú volt az elosztás metodikájáról, így sem annak részleteiről, sem az egyes intézmények vállalásairól nincs információ. Az ismert adatok mindenesetre azt mutatják, hogy bizonyos kórházak az adósságállományukhoz mérve kiemelkedő konszolidációs összegekhez jutottak, míg másokon és így azok beszállítóin, tulajdonképpen nem segít a mostani pluszforrás.