Perverz ösztönzők, kettészakadó ellátás

Szinte mindegy, hogy honnan, milyen áron, de mindenképpen többletforrást akarnak szerezni a közpénzből működő ellátók az alulfinanszírozottságuk okozta kényszerhelyzetben. Így érthető, hogy megpróbálkoznak magánszolgáltatások nyújtásával saját intézményi kereteik között, miközben a jogszabályi háttér nem egyértelmű. Mindez abban a dokumentumban olvasható, amely az Egészségügyi Szakmai Kollégium Menedzsment és Egészség-gazdaságtan Tagozata szakmai workshopja alapján készült „A köz és magán együttélése, eredményes együttműködése az egészségügyben" címmel.

A dr. Sinkó Eszter egészségügyi szakértő által irányított testület összegzése szerint a magánszolgáltatások iránt mutatkozó megnövekedett kereslet döntő hányada mesterségesen gerjesztett, mivel a kormány nem biztosít elegendő forrást a közfinanszírozott intézmények kapacitásainak nagyobb mérvű kihasználására, miközben a betegek ellátásért állnak sorban.

A ellátórendszer napi működésének átalakulását érzékelik, s ezzel együtt azt, hogy a szolidaritási elv egyre nehezebben érvényesül, sőt: „Erős jelzések mutatkoznak arra, hogy az ellátó rendszer elindult a kétszintűvé válás irányába."

Az összefoglalás számba veszi a pozitívumokat és negatívumokat, így többek között megállapítja, hogy pluszforráshoz jutnak a közfinanszírozott kórházak, kapacitásaikat jobban ki tudják használni, orvosaik szakdolgozóik megtartásáért többet tudnak tenni, szakmai szempontból pedig ellenőrzött szolgáltatást nyújtanak. A magánszolgáltatás megjelenésével csökkenhet a hálapénz előfordulási gyakorisága is.

A pozitívumok ellenére az egészségpolitikai döntéshozóknak a negatívumokat is sorra kell venniük, ugyanis a tagozat véleménye szerint a közkórházakban „perverz ösztönzők" léphetnek életbe, és épp az ellenkező hatást érik el a magánszolgáltatások beengedésével: nem csökkennek, hanem növekednek a várakozási idők, mert így tudják érdekeltté tenni a betegeket a várólista megkerülésére az ellátók. Mindezzel együtt megnőhet az orvosok „zsaroló potenciálja", hiszen nem mindegy, hová sorolják a betegeket: támogatott vagy magánfinanszírozott ellátásba vagy éppen hálapénzt kényszerítenek ki. A kórházmenedzsment a TVK felhasználása során háttérbe szoríthatja azon szolgáltatásokat, amelyekért pénzt kérhet a betegektől.

Több jel mutat arra, hogy térben és időben képtelenség jól elkülöníteni a magánszolgáltatásokat a közintézményekben, ezért a közfinanszírozott betegek érdekei egyértelműen sérülhetnek a két szolgáltatás egymás mellett élésekor, szögezi le a szakmai tagozat, amely ennek ellenére sem veti el annak lehetőségét, hogy zöld jelzést kapjanak a magánszolgáltatók a közfinanszírozott ellátásban. Úgy vélik, biztosítani kell a közintézményeknek, hogy mindaddig legyen lehetőségük magánszolgáltatásokat nyújtani, amíg a kormány nem biztosít elegendő forrást közfeladataik ellátásra.

A téma részletes megvitatására, a lehetséges konstrukciók kidolgozására önálló workshop megszervezését kezdeményezték még nyáron az Egészségügyért Felelős Államtitkárságnál, ám mindeddig nem kaptak választ felvetésükre.

A teljes összefoglaló itt olvasható