Salátatörvény: így látja az államtitkárság

Az Országgyűlés tegnap este elfogadta az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló úgynevezett salátatörvényt. A jogszabály módosítása tartalmazza többek között az egészségügyi dolgozók visszamenőleges béremelésének részleteit, szabályozza a rezidensek országos érdekképviseletének rendszerét, továbbá meghatározza az önkéntes többletmunka díjazásának feltételeit és az ügyeleti munkavégzésnek a szerkezetét. Mindezek mellett változik a gyógyászati segédeszközök felírásának ellenőrzése, a betegellátás szerkezete továbbá a törvény megteremti a közeljövőben felállítandó betegjogi, ellátottjogi, gyermekjogi és dokumentációs központ keretét is.

A Parlament által most jóváhagyott, az egészségügyi rendszert alapjaiban megújító intézkedéscsomag egyik legfontosabb eleme a betegellátás strukturális átalakítása. Ennek következtében az egészségügyi kormányzat tervei szerint az ellátórendszer költséghatékonyabban és a betegek számára érezhetően jobban fog működni a jövőben.

A kiszámítható és letisztult betegutak, a magasszintű szolgáltatást nyújtó gyógyító centrumok létrehozása, illetve az egynapos ellátás megerősítése egyaránt az egészségügyi rendszer átláthatóságát és erősödését eredményezi. Magyarországnak egy, a jelenleginél jóval hatékonyabban működő egészségügyi ellátórendszerre van szüksége, ahol a minőségi szolgáltatásokhoz, betegségétől és anyagi helyzetétől függetlenül, egyforma eséllyel fér hozzá az ország valamennyi polgára. Az átalakítás alapja a betegközpontúság, a transzparencia. Úgy rendezzük át a meglévő egészségügyi kapacitásokat, hogy biztosítsuk a betegek legrövidebb időn belüli hozzáférését az állapotuknak legmegfelelőbb, biztonságos és jó minőségű ellátáshoz - áll az egészségügyi államtitkárság sajtóközleményében. 


Széleskörű szakmai egyeztetés eredményeként a jogszabállyal a kormány garanciát vállal az egészségügyi ágazatban dolgozók anyagi körülményeinek javítására. Ennek megfelelően részletezi a szakdolgozók bértáblájának változásait, megteremti a közvetlen betegellátásban dolgozók bérfejlesztésének feltételeit. Az orvosi munkakörben dolgozók béremelése kapcsán előírja, hogy akiknek havi bruttó bére eddig 350 ezer forint alatt volt, bruttó 65 820 forintra számíthatnak, míg a 350 ezer forint feletti keresettel rendelkezők minden tízezer forintos sávban ötezer forinttal kevesebb béremelést kapnak. A 450 ezer forint fölötti bruttó jövedelműek bérfejlesztése egységesen 10 ezer forint lesz. A béremelés 2012. január 1-től visszamenőleges hatállyal történik. Az összegyűlt különbözetet az arra jogosultak egy összegben kapják meg augusztusi bérükkel.

Az elrendelhető többletmunka, az ügyeleti idő mértéke és a béremelés kérdése mellett a törvény más területen is szabályozza a dolgozók munkakörülményeit. Kimondja, hogy egészségügyi válsághelyzet esetén bármely ellátást végző orvos és szakdolgozó átirányítható más járó- vagy fekvőbeteg szakellátást nyújtó, illetve ideiglenesen felállított egészségügyi intézménybe. Az egészségügyi dolgozó kirendelésére a megyei tisztifőorvos vagy a megyei tisztifőorvos rendelkezése alapján az egészségügyi szolgáltató vezetője jogosult. Több megye érintettsége esetén a kirendeléseket az országos tisztifőorvos koordinálja. Minderre a mindenkori legmagasabb szintű betegbiztonság megteremtése érdekében van szükség.

Az országos várólista nyilvántartás létrehozásával az egységesen vezetett adattartalomnak köszönhetően pontosabban megállapítható lesz, hogy mely intézmények esetében mennyien, milyen hosszú ideig várakoznak egyes ellátásokra.

A szakmai kamarák, mint hivatásrendi köztestületek tekintélyének helyreállítsa, s e testületeken keresztülaz egészségügyi dolgozók döntéshozatali folyamatokba történő széleskörű bevonása érdekébenváltozik a kamarai törvény is. A szabályozás mostani módosításával a vonatkozó tisztségre vagy ügyintéző szervben betöltött tagságra csak abban az esetben nem lehetséges az eddigi képviselőket újraválasztani, ha a jelölt a tisztséget már két egymást követő alkalommal betöltötte. Az első megválasztást a 2011-es, a kötelező tagság alapján történt kamarai újjászerveződéstől kell számítani.

A jogszabály megteremti továbbá a rezidensek érdekérvényesítésének rendszerét is. Eszerint a rezidenseket, illetőleg gyakornokokat foglalkoztató intézményekben helyi érdekképviseleti szerv hozható létre az őket érintő döntések előzetes véleményezésére. Az egyes szervezetek koordinációját a rezidensek országos érdekképviseleti szerve végzi.

A törvény több módosítás mellett tartalmazza azt is, hogy a térítésmentes fogászati ellátás igazodik a nyugdíjkorhatár változásaihoz, illetve hogy a jövőben értékelni kell az egészségügyi ellátórendszer teljesítményét.

A törvénycsomag része továbbá a gyógyszerár-támogatási rendszer reformja is. Ennek értelmében azon gyógyszerek után, melyek legalább hat éve a piacon vannak és nincs generikusan helyettesíthető készítményük, 10% adó befizetésével járulnak hozzá a gyógyszerkassza megtakarításaihoz - vette sorra az államtitkárság a legfontosabbakat.