Szepszis: kevés pénz - több halál

A pécsi egyetem intenzív osztályán végzett felmérés szerint a súlyos szepszisben szenvedő betegekre több mint háromszor annyit költöttek, mint amennyit az OEP fizetett. (Még így is 5000 dollárral olcsóbb volt egy magyar beteg ellátása, mint egy Egyesült Államokban élőé, mivel a gyógyszerek és a műszerek azonos ára mellett a bérekben és a létszámban van a különbség.)

Egy ötéves vizsgálat azt is kiderítette, hogy a nővérlétszám emelésével az intenzív osztályon csökkent a legsúlyosabb szeptikus betegek halálozása. A vizsgálat adatai szerint, a többszervi elégtelenségben szenvedő betegek halálozása 2001-ben még 90% feletti volt, egy 2003-as nővérlétszám- és orvoslétszám-emelés után, a mortalitás egy nemzetközi mércével is elfogadható értékre, 65%-ra csökkent 2004-2005-ben. A személyi feltételek javulása, különösképpen a nővérlétszám, a túlélés legjobb mutatójának bizonyult Pécsett. Ebből is látszik, hogy az intenzív osztályon kezelt betegek ellátására a mostaninál csaknem 3-szor többet kellene a kórházaknak kapniuk az OEP-től.

A nővér és orvoslétszám optimalizálása, a diagnosztika és a megfelelő terápia alkalmazása nemcsak szakmai, hanem erkölcsi szempont is, miközben hosszú távon költséghatékonyabb lenne a jelenlegi gyakorlatnál. Ahol tehát nem költenek 2-3-szor többet a betegekre, mint amennyit az OEP finanszíroz, ott számolni kell azzal, hogy a halálozás is nagyobb lesz - jelentették ki Magyar Szepszis Fórum neves szakorvosai egy mai tájékoztatón.

 
A szepszis népegészségügyi probléma, s Magyarországon is vezető halálok az intenzív terápiás osztályokon. Ráadásul hazai halálozási aránya meghaladja az európai átlagot. Évente mintegy 2000 beteg hal meg szepszisben, és a finanszírozás egyrészt nem fedezi az intenzív osztályos költségeket, másrész felesleges kiadásokat okozhat a nem intenzív osztályokon. A látszólagos spórolás tehát valójában pazarlást jelent, amitől nemhogy javulna, de romlik a szepszises betegek gyógyulási esélye. A Magyar Szepszis Fórum ezért arra kéri az egészségügyi vezetőket, hogy a helyzet rendezéséhez szükséges lépéseket mielőbb tegyék meg!

Szepszis van és egyre több lesz. A korszerű diagnosztikai és gyógyszeres lehetőségek már rendelkezésre állnak az olcsóbb és hatékonyabb korai felismeréshez. Ha a súlyos szepszises betegek időben kapnák meg a szükséges ellátást, a 62%-os halálozási arány 48%-ra csökkenthető lenne. A megelőzésben fontos szerepe lehet a vérből való kórokozó-tenyésztésnek, ám van olyan kórház Magyarországon, amelyik évente egy ilyen vizsgálatot kér!

Ha már intenzívre kerül a beteg, az ellátása drágább lesz, állapota pedig addigra jelentősen leromlik. Az egészségügyi reform folyamatait látva fontos kiemelni, hogy pár órám is múlhat a szepszises betegek élete. A szeptikus beteg kezelése háromszor annyi ideig tart az intenzív osztályon, az átlagos 5 naphoz képest 15 napig. A kezelés átlagos költsége eléri az 1, 6 millió forintot. Ha ezt beszorozzuk a szepszissel kezeltek számával, egy évben eléri a 4-5 milliárd forintot.

A kórházakban eltöltött idővel fokozódik a fertőzés kockázata, ami a higiénia számlájára ugyanúgy írható, mint arra, hogy a lakosság sokszor meggondolatlanul szedi az antibiotikumokat. Egy elhúzódó szeptikus betegnek csak gyógyszerköltsége eléri a 6-8 millió forintot. Tehát nemcsak az életesélyek, hanem a költségek miatt is fontos lenne a korai felismerés. Ezt azonban a jelenlegi finanszírozási rendszer nem támogatja. Az intenzív terápia a szepszis kezelésének messze a legdrágább eleme. A korai felismeréssel és megfelelő kezeléssel megelőzhető lenne, hogy a betegek intenzív osztályra kerüljenek. Ez hangsúlyozza a korai diagnosztika fontosságát.

A korai felismerésben a legnagyobb feladat a belgyógyászati és sebészeti osztályok ápolószemélyzetére hárul. Minél korábban lehet beavatkozni, annál nagyobb a beteg esélye a túlélésre. A szepszisnek nincsenek korai jelei, akkor lehet diagnosztizálni, ha az orvosok gondolnak rá. A megbetegedés első 24-48 órájában alkalmazott terápia alapvetően befolyásolja a túlélési esélyeket. A helytelen terápia 20-40 %-kal nagyobb halálozással jár. Olykor elkerülhetetlen az intenzív kezelés, hiszen a súlyos és sokkos szepszises beteget intenzív osztályon kell kezelni. Egy felmérés szerint az intenzív osztályok 789 betegéből 150-nél kimutatható a súlyos szepszis, közülük 108 betegnél szeptikus sokk alakul ki.

A szakemberek tehát úgy ítélik meg, hogy csak a korai felismeréssel és a szakmák együttműködésével lehet a nemzetközi átlaghoz képest magasabb halálozást csökkenteni. A megelőzéshez jobb egészségügyi infrastruktúra, támogatott terápiák és nem utolsósorban nagyobb tudatosság szükséges mind az orvostársadalom, mind a kormány, mind pedig a lakosság részéről. Mindehhez pedig elengedhetetlen a betegség finanszírozásának megváltoztatása.