Szócska: látható jelek az egészségügyben

Egy-másfél éven belül létrejön az elektronikus egészségügyi szolgáltatások tere, ezzel vége lesz annak, hogy „zsebből kivett adatokkal" kell dolgozni. Már most látható például a kórházak összes szerződése, és ennek alapján megállapítható ki gazdálkodik jól és ki felelőtlenül. Ezzel megnyílt az igazságteremtés lehetősége. Mindezt Szócska Miklós egészségügyi államtitkár mondta pénteken a Figyelő hetilap XXVII. Medicina konferenciáján tartott nyitóelőadásában.

Az egészségügyi vezető megemlítette az éppen zajló konszolidációs tárgyalásokat, amelyeket az eladósodott kórházakkal folytat az államtitkárság. Szócska Miklós kiemelte, meg kell vizsgálni, hogy mi vezetett az eladósodáshoz. Csak miután minden átlátható, lehet például új beruházásokról beszélni. Az államtitkár hozzátette: „Tartózkodó türelemre intenék mindenkit!"

Az államtitkár szerint példa és előzmény nélküli az egészségügyben végrehajtott struktúra átalakítás sebessége, amit úgy hajtottak végre, hogy a gyorsaság ellenére háromszor egyeztettek az ágazattal. Ráadásul az átalakításhoz forrásokat is kellett teremteni az ismert gazdasági körülmények között. A forrásteremtését szolgáló népegészségügyi termékadó bevezetését igazolja, hogy az azóta 25 százalékkal csökkent az érintett termékek fogyasztása. A remélhetőleg a termékek gyártói is megértették, hogy fontos célt szolgált a beavatkozás.

Az intézményrendszer átalakítása kapcsán Szócska Miklós elmondta még, hogy 4,5 százalékkal csökkent az aktív ágyak száma, és a racionalizálás eredményeképp csökkent az átlagos ápolási idő, mérséklődött a régiók közötti vándorlás, és nőtt az egynapos sebészeti ellátások aránya. A központosításnak és így a központi beszerzésnek köszönhetően 3,4 százalékkal kevesebb összegért tudták beszerezni a kórházak a gyógyszert és a gázt is 20 százalékkal olcsóbban kapják.

Az elmúlt több mint három év intézkedései közül az államtitkár kiemelte még a dohányzás és a dizájnerdrogok visszaszorításáért tett erőfeszítéseket. Előbbi kapcsán megjegyezte, hogy a szigorítás életbe léptetése óta 90 százalékkal csökkent a vendéglátóhelyek nikotin-szennyezettsége. Megemlítette még, hogy lépéseket tettek a transzzsír-fogyasztás visszaszorításáért, és azt is, hogy döntés született az oltási programok kiterjesztéséről.

Az államtitkár a bérrendezésről is beszélt, amelynek köszönhetően már kevesebb orvos hagyja el az országot, hogy hivatását külföldön folytassa. Hangsúlyozta azt is, hogy a várólisták korábban bonyolult rendszerének központosítása is hasznos volt. Ezt igazolja, hogy most a leghosszabb várakozási idő 200 nap körüli, a csökkentésén dolgoznak. Az elektronikus egészségügyi fejlesztések eredményeképp pedig várhatóan kikerülhetnek például a rendszerből a kettőzött vizsgálatok. „Nagy dolgok vannak készülőben" – tette hozzá.

Banai Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára azt mondta: Magyarország az Európai Unió legjelentősebb államháztartási konszolidációját hajtotta végre. Egyes országokban ezt a közszféra bércsökkentésével hajtották végre, Magyarországon viszont a bruttó bérek nem csökkentek, sőt két területen béremelést hajtottak végre.

Hangsúlyozta, hogy az elmúlt három évben az államháztartás konszolidációját szolgáló lépések nem vettek el forrást az egészségügyből, és az összes megtakarítást visszaforgatták az egészségügyi rendszerbe.

Velkey György, a Magyar Kórházszövetség elnöke azt mondta: a rendszer stabilizálásához további lépésekre van szükség. Példaként említette, hogy jövőre folytatni kell a béremelést a dolgozók itthon tartásához.

Megemlítette, hogy az egészségügy átalakítása következtében döntően állami fenntartású, centralizált rendszer jött létre. Velkey György véleménye szerint ugyanakkor eddig elmaradt a térségi szakmai munka megerősítése.

Velkey György előadása részletesen

Másodszor tartottak csúcstalálkozót az egészségügyi ágazat volt és jelenlegi vezetői

Az önálló egészségügyi minisztérium visszaállítását, a hosszú távú konszenzuson alapuló egészségpolitika alaptörvénybe iktatását, a magánforrások bevonását, a kistérségi ellátás megerősítését - többek között ezeket a javaslatokat fogalmazták az egészségügy hatékony működtetéséhez az ágazat egykori vezetői a konferencián.

Réthelyi Miklós korábbi nemzeti erőforrás miniszter (b3) és Nógrádi Tóth Erzsébet szervező (j3) Rácz Jenő, Kökény Mihály, Horváth Ágnes, Székely Tamás, Mikola István és Gógl Árpád, (b-j) korábbi egészségügyi miniszterek társaságában a Figyelő egészségügyi konferenciáján. MTI Fotó: Beliczay László

A Figyelő című hetilap pénteki konferenciájának keretében második alkalommal tartották meg az egészségügyi miniszterek találkozóját. Szócska Miklós jelenlegi egészségügyi államtitkár a konferencia első felében előadást tartott, a kerekasztal beszélgetésen azonban hivatalos programja miatt már nem vett részt. Így Réthelyi Miklós volt nemzeti erőforrás miniszter és további hat, a rendszerváltás utáni egészségügyi ágazatvezető: Kökény Mihály, Gógl Árpád, Mikola István, Rácz Jenő, Horváth Ágnes és Székely Tamás vett részt a vitában.

Gógl Árpád, aki az első Orbán-kormányban, 1998-2000 között vezette a szaktárcát, úgy vélekedett, hogy újra kell gondolni az ellátást, el kellene felejteni, hogy kétezer embernek van egy orvosa. Úgy vélekedett, hogy kistérségre alapozva kellene megszervezni az ellátórendszert, mert ennek már minden alapja adott. Fontosnak tartja megvizsgálni, hogy optimálisan oszlik-e szét a pénz a rendszerben.

Mikola István az első Orbán-kormányban 2001 elején vette át az egészségügyi tárcát. A jelenlegi OECD-nagykövet szerint, nyilvánvaló, hogy Európában a következő években sem nő majd az egészségügyi ráfordítások mértéke. Elismerve a jelenlegi kormány tevékenységét és a kapacitások átalakításában tett sikeres lépéseit azt mondta, hogy a struktúrához hozzá kell nyúlni, mert az ellátórendszer ezzel a kapacitással nem finanszírozható. Figyelembe kell venni továbbá, hogy az európai forrásokból megvalósított fejlesztések működtetési többletköltségét is finanszírozni kell, s ehhez fel kell tőkésíteni az egészségügyet.

Mikola István szerint sokkal kevesebb orvos távozna, ha szerződéses jogállásban dolgoznának, s teljesítmény szerint fizetnék őket. Emellett az egészségügyi rendszer jelenlegi teljesítményfinanszírozása is változtatásra szorul. Megfogalmazása szerint "Magyarországon olyan rettenetes a feszültség, amelyet nem lehet kezelni, ha magánforrásokat nem vonnak be a rendszerbe".

Kökény Mihály előbb 1996 végétől 1998-ig a Horn-kormány harmadik népjóléti minisztereként, majd 2003-tól 2004-ig vezette az egészségügyi ágazatot. A szocialista képviselő azt mondta: nagyon sok pénzt kell szerezni, jelentős többletforrás nélkül ugyanis az egészségügyi rendszer agonizál. Ezen felül újratárgyalná a 2004 utáni uniós fejlesztéseket, e tekintetben komoly politikai lobbizásra van szükség. Kökény Mihály szerint újra fel kell állítani az egészségügyi minisztériumot, ugyanis "tűrhetetlen, hogy a kormányban nincs hangja az ágazatnak". A további rendszer-átalakításokról, magántőke bevonásokról pedig érdemi, és nem látszat egyeztetésre van szükség - tette hozzá.

Rácz Jenő, az első Gyurcsány-kormány egészségügyi minisztere (2004-2006) is azt nevezte a legfontosabbnak, hogy őszintén nézzenek szembe a tényekkel, hogy az ellátórendszer ilyen kapacitásokból nem működtethető az elvárások szerint. A kórházszövetség volt elnök azt javasolta, kerüljön be az alaptörvénybe a hosszú távú, konszenzuson alapuló egészségpolitika.

Horváth Ágnes, aki a Gyurcsány-kormányban Molnár Lajost váltotta az egészségügyi miniszteri poszton 2007-ben, azt mondta: nem arról kell beszélni, hogy hosszú távon mit kell csinálni, hanem hogy rövid távon mit kell megoldani. Horváth Ágnes szerint rengeteg problémát generál az egészségügyben a lehetetlen és nem működő döntéshozatal a kórházi vezetés szintjén. Úgy véli vissza kell adni a kórházak számára a döntési jogkört.

Székely Tamás, aki a Bajnai-kormányban volt miniszter, azt emelte ki: leginkább az őszinteség hiányzik az egészségügyből. Őszintén kell beszélni az egészségügy vezetőinek és politikusoknak egymással és egymás közt, a betegeknek őszintén meg kell mondani, hogy a rendelkezésre álló pénzből milyen egészségügyi szolgáltatásokat tudnak nyújtani, a dolgozóknak pedig azt, hogy milyen bérezést kaphatnak. Székely Tamás ugyanakkor szükségesnek tartja feltárni az egészségügy valós problémáit, a paraszolvencia hatásait, a különféle anyagi érdekeltségeket, amelyek ma is mozgatják az egészségügyet.

Réthelyi Miklós, aki 2010 és 2012 között nemzeti erőforrás miniszterként felelt az egészségügyért, reagálva az elhangzottakra azt mondta: a jelenlegi rendszer nem működésképtelen. Úgy vélte, ha ez a struktúra fennmarad a következő kormányzati időben is, előnyeit is élvezni fogják.