Szócska önrészt csökkentene

Nyilatkozatban foglalt állást Magyarország arról, hogy az Európai Unió következő hétéves (2014-2020 közötti) keretköltségvetéséhez kapcsolódó egészségügyi programokban csökkenteni kellene a finanszírozási önrészt annak érdekében, hogy ezekbe az új tagállamok is nagyobb eséllyel tudjanak bekapcsolódni. Erről Szócska Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának egészségügyért felelős államtitkára számolt be az MTI-nek pénteken Luxembourgban, az EU-tagországok egészségügyi minisztereinek találkozóját követően.

Elmondta, hogy a nyilatkozat szerint a 40 százalékos finanszírozási önrészt 20 százalékra lehetne csökkenteni. Ilyen magas önrész mellett ugyanis például a magyar egészségügyi intézmények, kutatóhelyek, felsőoktatási intézmények nem nagyon esélyesek a részvételre.

Rámutatott, hogy hasonló tartalmú javaslatot tett az Európai Bizottság is, de a tagországok többsége egyiket sem fogadta el. Mint mondta, az önrész csökkentése így is elérhető, ha hat tagállam "összeáll", közösen kapcsolódik be az adott programba. Az új tagországok készek is ilyen együttműködésre - adta értésre.

Szócska Miklós beszámolt arról is, hogy a tagállamok közös vakcinabeszerzésben állapodtak meg annak érdekében, hogy csökkentsék a H1N1-járvány idején felszökött árakat.

Jelezte: egyes - gyermekkori - vakcinák esetében Magyarország is csatlakozik a közös közbeszerzési programhoz, amelyben minden tagállam önkéntes alapon vehet részt.

A luxemburgi találkozón egyébként több miniszter úgy foglalt állást: üzenetet kell küldeni a gyógyszeriparnak, hogy változások szükségesek a gyógyszerfinanszírozási és -beszerzési modelleken.
Megállapodtak a miniszterek abban is, hogy szorosabban együttműködnek az úgynevezett határokon átnyúló, súlyos egészségügyi fenyegetések elleni fellépés terén.

Szócska Miklós emlékeztetett arra: legutóbb a PIP mellimplantátum miatt is felmerült, hogyan jelezzék egymásnak a tagországok, ha határon túlnyúló probléma merül fel valamely termékkel vagy járvánnyal kapcsolatban. Az ilyen termékek azonosításában és nyomon követésében leginkább akkor lehet előrelépni, ha az országok együttműködnek, az Európai Bizottság pedig koordinálja ezt.