• nátha
    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Szolidaritáson alapul a szövetség bérkövetelése

Egészségpolitika Forrás: Weborvos Szerző:

A befagyasztott mozgóbérek rendezése jár a legközelebb a megvalósuláshoz Bélteczki tájékoztatása szerint.

A röghöz kötés és a hálapénz elutasítása nem tartozik az életpályamodellhez, nyugodtak meg ma az érdekvédelmi szervezetek az egészségügyi államtitkárnál tett látogatásuk során. Minderről Bélteczki János, a Magyar Orvosok Szövetsége (MOSZ) elnöke számolt be az Echo TV Napi aktuális című műsorában. Mint kiderült, olyannyira felkorbácsolódtak a kedélyek a szakorvosi béremelés feltételéül szabott kritériumok miatt, hogy előrébb kellett hozni a szokásos találkozót a szakmai és érdekvédelmi szervezetek, valamint az egészségügyért felelős államtitkár között.

Mint Bélteczki elmondta, kiderült számukra a mai találkozón, hogy a szakorvosi bérek emelése – a rezidensi ösztöndíj feltételeihez hasonlóan – jelenleg az egyik elem az ágazat kritikus humánerőforrás helyzetének válságkezelésében. Az államtitkársági javaslat elkészült, s benyújtása után a kormány döntésére vár, biztosít-e forrást a többletjövedelemhez. A válságkezelő béremelés lényege kettős: egyrészt eliminálni kívánja a már végzett szakorvosok és az ösztöndíjban részesülő rezidensek között évek óta meglévő bérfeszültséget, illetve meg akarja akadályozni, hogy az ösztöndíj-támogatásból kikerülő fiatal szakorvosok bére radikálisan csökkenjen. Az első ponthoz kellene vállalniuk a már korábban végzett orvosoknak a rezidens ösztöndíjak elnyeréséhez szabott feltételeket, mint például a hálapénz elutasítása, az itthoni, állami egészségügyben való munkavállalás meghatározott ideig.

Minden áprilisban fog eldőlni, legalábbis erre utalt a MOSZ elnöke, mondván, mind a bérkérdésben, mind az ágazat szerkezetátalakításában ekkor várhatóak a kormányzati döntések, s az is, megkapja-e az egészségügy a hónapok óta lebegtetett 60 milliárd forintot az adósságok rendezéséhez. 

Az orvosszövetség elnöke sokadszor leszögezte: értik, hogy nem lehet egyetlen lépésben megoldani az egészségügyiek bérproblémáit, ám nélkülözhetetlenné vált az egészségügyben dolgozók megtartása érdekében az életpályamodell kidolgozása. Erre azért lenne szükség, hogy tudják, mire számíthatnak az elkövetkezőkben, s eldönthessék, maradnak-e vagy mennek és külföldön vállalnak munkát. Jelenleg tízszeres a bérkülönbség a kedvelt célországok és a hazai fizetések között, s ez olyan erős motorja a migrációnak, hogy muszáj rajta változtatni.

Bélteczki hangsúlyozta, hogy nemcsak az orvosok, hanem minden egészségügyben dolgozó béremeléséért harcolnak, ugyanis szolidaritáson alapul érdekvédelmi tevékenységük. Nem véletlen, hogy immár hat szervezettel működik az Őszintén az egészségügyről akciócsoport, amely kezdeményezésére 2013 őszén alakult öt szervezet összefogásával.


Frissítve!

A Weborvos kérdésére Bélteczki elmondta, hogy a bérrendezés kérdésében a mozgóbérek befagyasztásának megszüntetése jár a legközelebb a megvalósuláshoz az államtitkártól kapott tájékoztatás szerint, de konkrét időpontot erre vonatkozóan nem kaptak. Mint ismeretes, a korábbi béremelések nem épültek be az alapbérbe, hanem bérkiegészítésként kapták az egészségügyben dolgozók, így az ügyeleti, készenléti díjakat és a műszakpótlékokat a 2012-ben befagyasztott alapbérből számolják a mai napig is. Ezt az eljárást a MOK elnöke, Éger István is többször támadta, igazságtalannak és diszkriminatívnak minősítve az egészségügyiek körében alkalmazott mozgóbér-elszámolást.

Az igazságtalan elszámolás feloldásához az államtitkárság számításai szerint 14,5 milliárd forintra lenne szükség éves szinten, ismertette a MOSZ elnöke a tegnapi megbeszélésen hallottakat, s úgy értékelte, az adat jó, hiszen számításaik szerint is hasonló nagyságrendű összegről lenne szó. Az érintett orvosoknak akár több tízezer forintos többletjövedelmet jelentene az elszámolás megváltoztatása, és tízezer forintnál nagyobb összeggel számolhatnának a szakdolgozók is havonta.

A szakorvosi minimálbér bevezetéséről továbbra is csak annyi információt kaptak az érdekvédők, hogy 2016-tól, három lépcsőben valósulna meg, s egyes szakmákat kivéve (például sürgősségi szakorvos esetében 200 ezer forint nettó növekmény) három év alatt nettó százezer forinttal növelnék a béreket – feltételekhez kötve (lásd fentebb).