TASZ: fontos az OBDK függetlensége

Január 21-én jelentette be Lázár János, hogy a kormány tervei szerint, a bürokráciacsökkentés jegyében, megszünne tizenhárom állami intézmény és további hatvan háttérintézetet is felszámolnának jelenlegi formájában, mindegyik a fenntartó minisztériumhoz kerülne.

A TASZ betegjogi és önrendelkezési programját a listán szereplő intézmények közül elsősorban az Országos Betegjogi és Dokumentációs Központ (OBDK) Emberi Erőforrások Minisztériumába olvasztása foglalkoztatja - olvasható a szervezet honlpaján. 

Az OBDK-t a kormány az Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központról szóló 214/2012. (VII.30) Korm. rendelettel 2012. augusztus 1-jei hatállyal hozta létre. Az OBDK központi hivatalként látja el a betegek jogainak védelmét.

Az OBDK esetében nem csupán szimbolikus jelentősége van annak, hogy ez az intézmény az egészségügyi intézményeket fenntartó minisztériumtól független legyen. Nehéz elképzelni, hogy miképpen láthatná el megnyugtatóan a feladatát egy olyan utódintézmény, melynek egyszerre feladata mondjuk egy kórház fenntartása, és az adott kórházra vonatkozó panasz független kivizsgálása, szankcionálása.

Eleve átgondolatlanságot, koncepciótlanságot tükröz, hogy a betegjogok védelmének rendszerét az elmúlt alig tíz évben harmadszor vetik alá igen jelentős változtatásnak. Ettől eltekintve is leszögezhető azonban, hogy a helyzet egyre problémásabb.

A TASZ többször felhívta a figyelmet arra, hogy a betegjogok védelme az Egészségbiztosítási Felügyelet (EBF) 2010-es megszüntetése óta már eleve nem kielégítő. Az EBF egyik legfontosabb feladata az volt, hogy független hatóságként bírálta el a beérkező panaszokat a betegek jogainak érvényesítése érdekében. A Felügyeletnek jogosítványa volt arra, hogy eltiltson a jogsértő magatartástól, illetve bírságot is kivethetett. A panasztételi eljárás az adott egészségügyi szolgáltatótól teljesen független volt, a Felügyelet olcsón és viszonylag gyorsan tudott intézkedni.

Megszünését követően sokáig veszélyben volt a betegjogok képviselete, hiszen csak egy hosszas huzavona után kezdett el működni a Semmelweis tervben beharangozott Országos Betegjogi és Dokumentációs Központ. A 2012-es indulás óta mindmáig működő OBDK betegjogi szempontból már kevésbé tud hatékonyan működni, hiszen az új intézményben tömörített betegjogi kepviselők már csak mediátori szinten foglalkoznak a megkeresésekkel, hatósági jogkörük nincsen.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a beteg vagy hozzátartozója a kórházi osztályokon, szakrendelőkben és a háziorvosnál kifüggesztett hirdetőtáblákon feltüntetett betegjogi képviselőt keresheti fel a intézményben tartott fogadóórájának időpontjában személyesen vagy telefonon. A betegjogi képviselő feladata, hogy segítsen a betegnek a panasza megfogalmazásában. Segíti a beteget az egészségügyi dokumentációhoz való hozzájutásban, azzal kapcsolatos megjegyzések, kérdések feltételében. Az ő feladata továbbá, hogy a beteg képviseletében kezdeményezze a panasz kivizsgálását, a beteg írásbeli meghatalmazása alapján. A betegjogi képviselő a megkeresés alapján panaszt tehet az egészségügyi szolgáltató vezetőjénél, fenntartójánál.

Annak ellenére, hogy előfordulhatott olyan eset, amikor a betegjogi képviselő a panaszost nem megfelelően képviselte, hanem megpróbálta meggyőzni arról, hogy ne emeljen panaszt, annak úgy sincs semmi értelme (ilyen anomáliáról a TASZ ügyfelei is beszámoltak már), az OBDK az egészségügyi intézmény fentartójától független volt és ebből adódóan nem volt érdeke, hogy a panaszossal szemben eljárjon. Most viszont úgy tűnik, hogy az OBDK beolvasztásával a betegjogi panaszok utolsó fóruma is veszélybe kerül, hiszen félő, hogy ha ez a betegek jogait védő jogorvoslati szerv a minisztérium alá tagozódik akkor a függetlenségét teljesen elveszítve a panaszosok érdekével olykor ellentétes érdekű fenntartó érdekeit is figyelembevéve fog eljárni, így teljesen kiüresedik a betegek jogainak képviselete és nem marad hatékony és gyors jogorvoslatot nyújtó fórum.