Új szakmai irányelv: az alternatív dohánytermékek károsak

A dohányzás világszerte komoly népegészségügyi kihívás. A nikotin és a dohányzás negatív hatásai közismertek, de az újfajta dohánytermékek, például a hevített dohánytermékek és nikotinos tasakok, valamint az e-cigaretták káros egészséghatásával kevesen vannak tisztában. A dohányzásról való leszokás támogatásának lehetőségeit, az alternatív dohánytermékek veszélyeit és az új, leszokást segítő gyógyszeres terápiát is összefoglaló, közelmúltban frissített egészségügyi szakmai irányelv újdonságait mutatták be szakértők ma, a május 31-ei dohányzásmentes világnap alkalmából rendezett sajtótájékoztatón. Rámutattak: a szakértő tanácsadói segítségből adódó előnyök és a gyógyszeres terápiák megismertetése előrelépést jelenthet az érintettek támogatásában - foglalta össze az elhangzottakat az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet közleményben.

Az Eurobarométer 2020-as adatai alapján az Európai Unióban a megkérdezettek 23 százaléka dohányzik rendszeresen, ezzel az aránnyal az európai térség a világátlag alatt van.

Dr. habil Bogos Krisztina PhD, az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet főigazgató főorvosa rámutatott, Magyarország a Felnőtt dohányzás felmérés 2019-es adatai szerint az európai középmezőnyben helyezkedik el: a felnőttek mintegy harmada, 29 százaléka dohányzik, ebből a férfiak 34 százalékot, a nők 25 százalékot tettek ki. Pozitív, hogy a 2000–2019 közötti időszakot tekintve kevesebb magyar férfi gyújtott rá rendszeresen, ezt a kedvező trendet árnyalja a női dohányzók emelkedő száma: sajnos ma már minden negyedik magyar nő dohányzó.

Alternatív dohánytermékek: hamis biztonság, új kockázatok  

A 2024 elején kiadott „Egészségügyi szakmai irányelv - a dohányzásról való leszokás támogatásáról” részletesen foglalkozik a dohányzás hazai helyzetének összes lényeges és aktuális vetületével, köztük az alternatív dohánytermékek gyors terjedésével, és ennek veszélyeivel.

„Rendkívül aggasztó tendencia, hogy miközben a hagyományos dohánytermékek fogyasztása Magyarországon nem az elvárható ütemben csökken, az új típusú dohány- és nikotintartalmú élvezeti termékek fogyasztása világszerte, így hazánkban is gyorsan terjed. Ez utóbbiak ugyanis hosszú távon nem csökkentik, hanem növelik a dohányzók számát, hiszen bizonyítottan növelik a rászokás kockázatát” – mutatott rá dr. Fényes Márta, tüdőgyógyász szakorvos és leszokástámogató szakember, az Országos Dohányzás Leszokást Támogató Módszertani Központ szakmai tanácsadója.

Hozzátette: a 2019-es hazai felmérés idején a lakosságnak még csak 2 százaléka fogyasztott ilyen termékeket, de az egy évvel később készült Eurobarométer adatai szerint ez az arány már 9 százalékra nőtt. Érzékelhető trend, hogy az e-cigaretta elterjedését követő évekhez képest a készüléket az elmúlt pár évben mind nagyobb számban választják azok, akik átszoktak a hagyományos cigarettáról, akik leszokási szándékkal használják, valamint a korábban nem dohányzó fiatalok is. A szakértő megjegyezte: széles körben terjedő tévhit, hogy az alternatív termékekre való átszokással a leszokás „meg is van oldva”. Társadalmi szintű tisztázást igényel a dohányzásról (dohány- és nikotintartalmú termékekről) való leszokás, illetve az átszokás fogalma. A frissített szakmai anyagból ugyanis az is kiderül, bizonyítékok támasztják alá, hogy az e-cigaretta és a hevített dohánytermékek is káros hatással vannak az érrendszerre, a légutakra és az immunrendszerre. Továbbá az e-cigaretta növeli a nikotinmérgezés, az aeroszol belélegzéséből származó toxicitás, az égési sérülések, a tüdőszövet-károsodás veszélyét, és – különösen fiataloknál – a dohányzásra rászokás és a nikotinfüggőség kialakulásának kockázatát.

„Sok a korrigálandó tévhit az e-cigarettával kapcsolatban. Sokan még mindig úgy vélik, hogy ártalmatlan, miközben egyre több egészségkárosító következményére derül fény.” – hívta fel a figyelmet a dohányzásmentes világnap alkalmából rendezett sajtótájékoztatón dr. Fényes Márta.

A szakértő rámutatott: az e-cigaretta folyadékából egyrészt számos összetevő változatlanul kerül a belélegzett aeroszolba, így a légutakba. Másrészt a magas hőmérséklet hatására az összetevők lebomlanak, átalakulnak, és mérgező – többek között rákkeltő, nyálkahártya-irritáló, tüdőszövet-károsító, oxidatív stresszt okozó és krónikus gyulladásos kórkép kialakulását elősegítő – vegyületek jönnek létre.

A hevített dohánytermékek a hagyományos cigarettához hasonlóan károsítják a tüdőt, az ér- és az immunrendszert. Az eszköz által előállított és a légutakba kerülő vegyületek közül sok olyan illékony szerves vegyület (VOC), policiklusos aromás szénhidrogén (PAH) és szervetlen vegyület is előfordul a képződő aeroszolban, amely a hagyományos cigaretta füstjében is megtalálható, ezért az is dohányfüstnek minősül. Az ízesítő adalékanyagaiból és az oldószerből pedig hevítés hatására mérgező vegyületek képződhetnek (pl. formaldehid, acetaldehid, akrolein). Sokan a hagyományos dohánytermékről való leszokás miatt váltanak az ártalmatlanabbnak vélt alternatívákra, de nem bizonyított, hogy használatukkal csökkenthető az egészségkárosodás kockázata.

Pár hét nikotintartalmú termék alkalmi használata után már jelentkezhetnek a nikotinfüggőség jelei, rendszeres használata pedig igazoltan növeli a hagyományos cigarettára való rászokás valószínűségét.

A dohányzás az egyetlen olyan rizikótényező, amelyiknek kiemelkedő szerepe van a négy legnagyobb halálozási arányt mutató betegség – a daganatok, a szívbetegségek, a krónikus légzőszervi betegségek és a diabétesz – kialakulásában. Hazánkban a dohányzás a felelős a halálozások 21 százalékáért, és évente mintegy 27 000 ember hal meg a dohányzással összefüggő kórállapotok miatt. Ez három százalékpontos javulást jelent ugyan 2010 óta, – amelynek fő oka a dohánytermékek folyamatos drágulása és a hozzáférés korlátozása – de a dohányzásról leszokás intézményes támogatása fejlesztésre szorul.

Leszokás: szakértő segítséggel könnyebb!

Az irányelv szerint pozitív trend, hogy Magyarországon az elmúlt több mint húsz évben nőtt a leszokási kedv: 2019-ben a 18 év feletti dohányzóknak több mint a fele (54 százalék) legalább egyszer már megpróbálta letenni a cigarettát; 2000-ben ez az arány még csak 47 százalék volt.

A megkérdezettek döntő többsége (78 százalék) nem vett, illetve nem venne igénybe segítséget a leszokáshoz, kis részük viszont igényelné ehhez a külső támogatást. Figyelmet érdemel, hogy a dohányzók mindössze két százaléka kérte szakember segítségét, hogy leszokjon a dohányzásról. Ezek a felmérési adatok arra utalnak, hogy társadalmi szintű tájékoztatás szükséges az elérhető, hatékony leszokástámogató lehetőségekről az érintettek, illetve az egészségügyi ellátórendszer különböző szintjei felé is.

„Ebben a folyamatban a hazai egészségfejlesztési irodahálózat (EFI) leszokást támogató szakembereinek a területi ellátásban már most is jelentős szerepük van, de már egy tájékozott háziorvos is kézzelfogható segítséget nyújthat az érintetteknek” – hangsúlyozta Hepfné Nagy Hajnalka a kaposvári EFI leszokástámogató tanácsadója az egészségügyi szakmai irányelv idevonatkozó adatait, és kiemelte, hogy a gyógyszeres leszokástámogatás gyakran még az egészségügyi dolgozók számára is ismeretlen módszer. – Holott a hatékony leszokástámogatás két alapköve a nikotinfüggés és a szokásfüggés csökkentése, amelyekhez egyre több terápiás lehetőség áll rendelkezésre” – tette hozzá a szakember.

A megoldás: tájékozott tájékoztatás

A leszokástámogatás intézményi gyakorlata kétszintű. Első szintje a dohányzás rövid és hosszú távú veszélyeire figyelmeztető, a személyre szabott megoldási lehetőségekről – a megfelelő gyógyszeres terápiáról és/vagy pszichés támogatásról – szóló beszélgetés, az úgynevezett minimálintervenció. Ez a rövid tanácsadás az alapellátásban, járóbeteg szakellátásban minden találkozásnál alkalmazható, és igény esetén a dohányzó referálható a szakellátás felé. A tájékozott tájékoztatás alapja, hogy az egészségügyi ellátórendszer minden szintjén dolgozó szakemberek tisztában vannak a leszokástámogatás lépéseivel és lehetőségeivel.   

A második szint az intenzív leszokástámogatás: olyan, szakember által vezetett, több alkalomból álló program, amelynek célja a leszokásban motivált dohányzó proaktív segítése viselkedésterápiával és gyógyszeres támogatással.

Az egészségfejlesztési irodákban dolgozó képzett leszokástámogató szakemberek a felvilágosítással vagy a motiváció megerősítésével éppúgy segítenek, mint egyéni vagy csoportos viselkedésmódosító programok szervezésében. „Ezért fontos, hogy a hálózat működését és elérhetőségeiket a laikusok és a szakmai ellátók egyaránt ismerjék” – hívta fel a figyelmet Hepfné Nagy Hajnalka.  Az országos EFI-hálózat elérhetőségei itt találhatók, a 06/80-44-20-44-es és a 06/80-20-04-93-as zöld számon pedig ingyenes telefonos leszokástámogató segítség is kérhető.

Gyógyszerrel könnyebb!

A dohányzás kettős függéssel járó, leszokási epizódokkal tarkított krónikus betegség. A sikeres leszokáshoz a függőség mindkét komponensét, a nikotinfüggést és a szokásfüggést egyaránt kezelni kell. A szakértők elmondták: az erősen függő dohányzók általában nem tudnak kiegészítő gyógyszeres kezelés nélkül leszokni a cigarettáról. Nekik segíthet a nikotinpótló terápia (tapasz, rágó), illetve a nikotint nem tartalmazó célzott receptköteles gyógyszeres kezelés, amelyet bármely orvos – akár a háziorvos is – javasolhat és felírhat.

Az utóbbiak kapcsán a friss irányelv rámutat: bizonyított, hogy a leszokás sikeressége növelhető a módszerek kombinációjával, vagyis a tanácsadás mellett hatékonyan alkalmazható a gyógyszeres kezelés, ami fél- egyéves követést értékelve megkétszerezheti a pszichés támogatás hatását, sőt az első három hónapban ez az arány még ennél is magasabb lehet. A vényköteles hatóanyagú gyógyszerek hatására ugyanis a nikotin hatása módosul a szervezetben, és a lecsengő nikotinhatás mellett a rágyújtás élménye és a sóvárgás is elmarad. A nikotin megvonási tünetek elmaradásával az első dohány- és nikotinmentes heteket a visszaesés veszélye nélkül élheti meg az érintett, ami megalapozhatja a tartós leszokást. bA legutolsó európai irányelv a széles körű elérhetőséget, tolerálhatóságot, hatékonyságot és biztonságosságot, illetve az alacsony önköltséget tekintetbe véve reménykeltő hatóanyagként értékelte a citizint, amely jól illeszthető szervezett leszokástámogató programokhoz.

Dr. Fényes Márta elmondta, a dohányzás visszaszorítása összetett népegészségügyi és szakpolitikai feladat. A sajtótájékoztató szakértői egyetértettek, hogy különösen az e-cigaretták és a hevített dohánytermékek egészségkárosító hatásairól sok a korrigálandó tévhit, a leszokást támogató tanácsadás kétlépcsős ellátása pedig szükségessé teszi mind az érintettek, mind az alap- és szakellátásban dolgozó egészségügyi szakemberek ismereteinek bővítését, illetve a támogatási folyamatban játszott kulcsszerepük tudatosítását - áll az összefoglalóban.