Az egészségiparban már nem Kína vagy India a versenytárs, hanem a V4 többi országa.
Meglepő őszinteséggel beszéltek a magyar egészségipar nehézségeiről és persze eredményeiről kormánytagok és a terület képviselői a Figyelő által szervezett XXXV. Medicina konferencián. A csütörtöki eseményen többször is szóba került, hogy főleg külgazdasági szinten hihetetlen potenciál van az egészségiparban, de a "világ még mindig nem tudja, hogy világhírűek vagyunk, mert belső csatákra megy el az energia" - ahogy dr. Szabó László a Külgazdasági és Külügyminisztérium miniszterhelyettese fogalmazott. Sok tekintetben már nem Kína vagy India a versenytárs, hanem a V4 többi országa, akik meglepő eredményességgel gyakran megelőznek minket.
A miniszterhelyettes szerint az egészségipar jelentőségét jól mutatja, hogy például a gyógyszeripar a nemzetgazdaság 6-8 százalékát adja, és 44 ezer embert foglalkoztat. Az orvosképzésben is egyre nagyobb Magyarország nemzetközi szerepe, de az élettudományi kutatásban, a digitális technológiában, természeti forrásokban is szinte egyedülállóak vagyunk. Ezeken kívül a fogászati és wellness turizmusban is kiemelkedő lehetőségek rejlenek.
Szabó László úgy vélte, a külügy és a külgazdaság összevonásával létrejött tárca nagy esélyt teremt a világpiacra kilépni szándékozó egészségipari szereplőknek. És nemcsak a nagyok, hanem a kis és közepes vállalkozások mögé is odaáll a minisztérium teljes apparátusával, ha az eladni kívánt termék megfelelően piacképes. A miniszterhelyettes felsorolta mivel is tudják szolgálni a magyar innovációkat: a külgazdasági attasék, a kereskedőházak és az exportot meghitelező Exim Bank is segítséget tud nyújtani.
Az elmúlt két év eredményeit sorolva a tárca helyettes vezetője elmondta, hogy többek között Vietnámban, Nigériában, Kazahsztánban is történtek magyar egészségipari beruházások: gyerekkórház-építés, orvosi berendezések felszerelése, vagy Indonéziában egy teljes onkológiai ellátórendszer kiépítése.
Thomas Straumits az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének elnöke kevésbé volt derülátó. Mint mondta, egy közép-európai tanulmány rámutat a magyarországi gyógyszer-finanszírozási rendszer gyenge pontjaira a V4 országokhoz képest: Magyarországon az egyik legalacsonyabb a nettó gyógyszer-közkiadás mértéke, ami azt is jelenti, hogy az egészségügy nem prioritás. Miközben a gazdasági teljesítmény és a támogatási rendszer terén a V4-nél hasonlóságok vannak, a gyógyszeripari adószendvics - egyedülálló módon - csak Magyarországon sújtja az innovációt, ezzel a legnagyobb iparági terheket eredményezi nemcsak a visegrádi országokkal, hanem egész Európával összehasonlítva. "Magyarország nettó gyógyszer közkiadásainak értéke a legalacsonyabb, megegyezik Szlovákiával, ahol a lakosságszám a magyarországinak csak a fele" - mondta az elnök.
Szóba került az is, hogy egy szerdán elfogadott jogszabály szerint további terhet rónának a gyógyszergyártókra: az egyedi méltányosság alapján adott gyógyszerek államilag finanszírozott 10 milliárd forintos keretén felüli költségét a gyártókra hárítanák.
Thomas Straumits szerint a problémákra a megoldás inkább az lehetne, ha 40 milliárd forinttal megnövelnék a gyógyszerkasszát.
A jelenlévő egészségügyi államtitkár, Ónodi-Szűcs Zoltán úgy reagált: az említett jogszabály még nem végleges, arról még tárgyalhatnak.
Az államtitkár nem tartott külön előadást a konferencián, viszont aktívan részt vett a panelbeszélgetésben, ahol ismét elmondta: november végén 45 milliárd forinttal konszolidálja a kormány a kórházak adósságát, ezen felül 10 milliárd forint plusz áll rendelkezésre a gyógyító-megelőző kasszára és 15 milliárdra akciótervekkel pályázhatnak az intézmények. Ónodi-Szűcs Zoltán nem zárta ki, hogy lesz, aki kevesli majd ezt az összeget, de szerinte elég lesz a kintlévőségek rendezésére, már csak azért is, mert körülbelül 18 milliárd forint van még a kórházak számláján is.
A beszélgetés résztvevői felvetették, hogy a kórházak állandó eladósodása majd az év végi konszolidáció odavezet, hogy gyakran az intézményvezetők megpróbálják megbecsülni, év végén mennyire számíthatnak, és direkt túlköltekeznek. Így tehát az jár rosszul, aki tisztességesen akar gazdálkodni.
Kiegészítő források kellenek az egészségügybe - mondta Szabó László miniszterhelyettes, aki szerint ide kellene hozni a külföldi betegeket, és a magyar páciensek terápiájának sokszorosáért ellátni őket. Dr. Fényi Ágnes a Nemzetgazdasági Minisztérium főosztályvezetője szerint is az egészségturizmusban rengeteg a pénz, szerinte újra kellene gondolni a közfinanszírozott ellátás és a magánellátás korábbi éles elválasztását.
Ideje helyretenni a dolgokat - reagált Ónodi-Szűcs Zoltán. Az államtitkár szerint az utóbbi évek tapasztalatai azt mutatják, csak pénzzel nem lehet megoldani a problémákat. 2010. és 2015. között plusz 210 milliárd forintot kapott az ágazat és idén már ezen felül is 150 milliárdot. Sok kórházban még sincs például WC papír, de ennek tényleg a pénzhiány az oka?! - tette fel a költői kérdést az egészségügy vezetője, aki egy példával is illusztrálta, nemcsak a forráshiány, hanem az intézmények hozzáállása is gond.
A konferencia moderátora, Kaló Zoltán az ELTE Egészségpolitika és Egészség-gazdaságtan Tanszék Közgazdaságtudományi Intézetének igazgatója végül úgy zárta a tanácskozást: "A szálkát a másik szemében megtalálni, ebben jók vagyunk!".
Kövessen minket a Weborvos Facebook csatornáján is!