Terjednek az új, a jelenlegi vízkezelő technológiának ellenálló vírusok, baktériumok és egysejtűek.
Az egészséges, jó ivóvizet kincsnek, értéknek kell tekinteni, hiszen a megfelelő mennyiségű és minőségű ivóvíz elengedhetetlen az egészséges emberi szervezet számára - közölte az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) a víz világnapja alkalmából kedden az MTI-vel.
A közleményben kiemelték: a fejlett országokban a legnagyobb aggodalmat a lakosság számára a hormonhatású anyagok és a gyógyszermaradványok jelentik. Emellett egyre szélesebb körben terjednek el új, a jelenlegi vízkezelő technológiának ellenálló vírusok, baktériumok és egysejtűek, további veszélyt jelent az antibiotikumrezisztens baktériumok vagy a rezisztenciát meghatározó genetikai anyagok elterjedése a környezetben, és ezen anyagok és kórokozók kimutatása új kihívások elé állítja az egészségügyi hatóságokat - írták.
Közölték, az ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatal "Az egészséges ivóvíz biztosításához szükséges laboratóriumi fejlesztésről a népegészségügyben" című projekt keretében 1,708 milliárd forint támogatást kapott a laboreszközpark fejlesztésére. A fejlesztéssel csökkenthetőek az ivóvízzel kapcsolatos közegészségügyi, járványügyi kockázatok, gyorsabban megelőzhetőek az esetleges veszélyhelyzetek. Ezáltal jelentősen csökkenthető a megbetegedések száma, hiszen a korai, megfelelő szintű felismerés segítheti a gyorsabb reagálást.
Az ivóvíz hatósági laboratóriumi ellenőrzésének segítségével pedig megelőzhetik, jelezhetik a nem megfelelő minőségű ivóvíz fogyasztásából adódó egészségkockázatokat is.
Jelezték továbbá, hogy Magyarország jelentős édesvízkészletekkel rendelkezik, amelyekből a lakosság ivóvízigénye maradéktalanul biztosítható, a lakosság 96 százalékát ellátják vezetékes ivóvízzel. A hálózati ivóvíz minőségét mind a szolgáltatók, mind a népegészségügyi hatóság rendszeresen ellenőrzi, így az ivóvíz az egyik leggyakrabban vizsgált élelmiszer.
Kitértek arra: Magyarországon az egészségre nézve korábban kockázatot jelentett a kőzetekből kioldódó arzén, de az elmúlt évek erőfeszítéseinek köszönhetően jelentősen csökkent az érintett települések száma. Emellett néhány települést továbbra is érint a víz egészségügyi határérték feletti nitrát-, bór- és fluoridtartalma. Több helyen nyersvíz eredetű ammónium van az ivóvízben, ami önmagában nem okoz egészségi problémákat, de fogyasztása kisgyermekekre veszélyes lehet. Sok helyen előfordult, hogy emelkedett az ivóvíz vas- és mangántartalma, ami nem ártalmas, de szokatlan ízt és szagot eredményezhet.
A hatóság célja, hogy rendszeresen ellenőrzésekkel kiszűrje ezeket az eseteket és programok segítségével javítsa az ivóvíz minőségét - áll a közleményben.