Háromszáz, a gyermekgondozás után újra munkába álló ápoló kap a visszailleszkedést segítő továbbképzést.
A Heim Pál Gyermekkórház, együttműködve az Együtt a Munkaerőpiac Fejlesztéséért Alapítvánnyal, valamint a Magyarországi Női Alapítvánnyal még közvetlenül az uniós csatlakozás után pályázta meg az Európai Szociális Alap EQUAL Programjánál az esélyegyenlőségi modellprogram létrehozásának lehetőséget. A szakmai tartalom kidolgozása után elnyert 112 millió forintból további öt fővárosi kórházzal (a Jahn Ferenc-, a Szent István-, a Szent Imre-, a Szent László-, és a Péterfy Sándor utcai Kórház) közösen valósítják meg. A program lényege, hogy a korábban az egészségügyben dolgozó, s most a GYES-ről, GYED-ről, illetve GYET-ről visszatérni kívánó fővárosi és Budapest -környéki ápolóknak, szakápolóknak és szülésznőknek a szakmai visszailleszkedést segítő továbbképzést biztosít, bemutatva az egészségügyben és környezetében bekövetkezett, a szakmai gyakorlatot érintő változásokat, illetve a kötelező alapképzésen túl választható speciális ismereteket ad.
A program vezetőjétől, Schmrcz Ervintől megtudtuk, az „Újra eséllyel" nevű képzés több szempontból is modellértékű: részint adaptálható és követhető lehet az ország más pontjain hasonló gondokkal küszködő egészségügyi intézményeknek, másrészt, akár más gazdasági területen is alkalmazható volna a gyermekvállalás okozta hátrányok lefaragására. Olyannyira, hogy mint Veres József, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára elmondta: tíz, hasonlóan nem szokványos, már kidolgozott program áll indítás előtt, köztük az egészségügyet érintő projektek is, melyek a munkaerőpiacon tapasztalható diszkrimináció és esélyegyenlőtlenség felszámolására hivatottak, így például az epilepsziabetegek vagy éppen a fogyatékkal élők visszatsegítése a foglalkoztatásba.
A programot levélben köszöntő szociális miniszter, Göncz Kinga kiemelte, a nőkre aránytalanul nagy rész hárul a családi kötelezettségekből, a gyermekvállalás sok esetben behozhatatlan hátrányba hozza őket mind a karrier, mind a keresetek szempontjából. Ez a program így minta lehet minden olyan munkáltatónak, aki ez ellen tenni akar.
Az összesen 89 órából álló, modulrendszerű képzés azon túl, hogy segít pótolni a lemaradást, szinte az egyetlen lehetőség arra, hogy a munkából kiesők ne veszítsék el működési engedélyüket. A szakdolgozóknak ugyanis az orvosokéhoz hasonló továbbképzési kötelezettségük van, ha nem teljesítik, akkor nem dolgozhatnak az egészségügyben. Az ezt szabályozó törvény hároméves kihagyással kalkulál, és lehetővé teszi, hogy a kiesett gyakorlati idő egy részét elméleti tudással, azaz emelt továbbképzési pontokkal pótolja a szakember. Aki a visszailleszkedési programban részt vesz, az ezzel teljesíteni tudja az előírt pontértéket – emelte ki Baukó Mária, a képzési program koordinátora.
Hozzátette: a kezdeményezés nem csak a nővéreket, hanem a WHO értelmezése szerinti ápolói szakmacsoport tagjait is érinti, tehát mindazokat a közép és felsőszintű végzettségű egészségügyi szakembereket, akiknek titulusában az ápoló szó szerepel (pl. a diabetológiai, gyermekgyógyászati és onkológiai szakápolók) és a szülésznők tartoznak ide.
A program iránt érdeklődők eredeti munkahelyükön jelentkezhetnek a természetesen térítésmentes „tanfolyamra", amely, igazodva az eltérő igényekhez, 18 időpontban indul, a résztvevők tehát megválaszthatják azt is, a hét mely napjain tudnak tanulni. Azok az ápolók, akik már újra munkába álltak, a képzés idején igazoltan lesznek távol munkahelyüktől, így őket nem éri anyagi hátrány. S ami még fontos: a Heim Pál Kórházban folyó képzés idején a gyerekekre szakképzett gondozók felügyelnek a kórházban, ellátásuk szintén ingyenes.