A gyógyszerügyi hatóság illegális, hamis gyógyszerek jelzését várja a gyógyítóktól.
Magyarországon a hamis gyógyszereket a gyógyszerellátási lánc szigorú ellenőrzésének köszönhetően kizárólag a nem engedélyezett csatornákon keresztül forgalmazzák, vagyis a fogyasztók például piacokon, az utcán, klubokban és edzőtermekben férhetnek hozzá ezekhez a termékekhez, illetve jelentős terjesztési csatornát jelenthet az internet. Bár az engedéllyel működő magyar online gyógyszertárak – melyeket júliustól egy, az Európai Bizottság által meghatározott logó azonosít majd – termékei biztonságosak, a hazai internetezők is elérnek olyan internetes webáruházakat/oldalakat amelyek nem ellenőrzött, gyakran hamisított készítményeket forgalmaznak.
Az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) arra kéri az orvosokat, hogy jelezzék a gyógyszerügyi hatóság felé, ha akár a legális úton beszerzett gyógyszerekkel kapcsolatban felmerül a gyógyszerhamisítás gyanúja, akár olyan honlapról, webáruházról szereznek tudomást, mely feltételezhetően hamis vagy nem engedélyezett gyógyszereket forgalmaz. Észrevételüket a hamisgyogyszer@ogyei.gov.hu email címre küldhetik el, illetve honlap bejelentésekor csak a honlap elérést (URL címét) másolják be a levélbe. A gyógyszerügyi hatóság megvizsgálja és szükség esetén eljárást indít a tartalomszolgáltató ellen.
A gyógyszerügyi hatóság szerint az illegális gyógyszerforgalmazást megvalósító honlapokra irányíthatja a figyelmet a vényköteles gyógyszerekről megjelenő reklámszöveg, hiszen orvosi vényen rendelhető gyógyszert tilos reklámozni, a lakosságnak kínálni. A hangzatos szlogenek – még ha gyógynövénytartalmú készítményre is irányítják a figyelmet – fokozott óvatosságot igényelnek.
Figyelmeztető lehet az a körülmény is, ahogy a forgalmazó a terméket eljuttatja a vásárlóhoz. Az átadás-átvétel túlzó feltételei, a tranzakció erőltetettnek tűnő biztosítása még étrend-kiegészítők esetén is gyanút ébreszthet. Nagyon sok információval szolgálnak az úgynevezett vásárlói visszajelzések a termék „eredményes alkalmazásáról". Az ott leírt, legtöbbször fiktív személyektől származó összehasonlítások gyakran „felfedik" a készítmény valódi összetételét.
Ezekről a honlapokról az orvosok gyakran a betegeiktől értesülhetnek, hisz sokan magukkal viszik a rendelésre az interneten vásárolt készítményeket. Az OGYÉI kéri, hogy az orvosok vegyék kézbe a terméket és nézzék meg! Gyakran már a csomagolás árulkodó. A leggyakoribb jel a nem egyenletes festék a dobozon, vagy annak az eredeti terméktől eltérő színe. Máskor a lejárati idő elmosódott, vagy egyáltalán nem szerepel a külső csomagoláson. Előfordul, hogy a betegtájékoztató másképpen van hajtogatva, mint az eredeti terméké, ami a hajtás irányát, méretét egyaránt érintheti. A bliszteren a kötelező alaki elemek is hiányozhatnak. Az OGYÉI saját honlapján tájékoztatást ad a hatályos kísérőiratokról, melyektől való eltérés – hacsak nem alaki hiba engedély áll a háttérben – megerősítheti a gyanút. (A gyógyszercsomagolást, kísérőiratokat érintő esetleges alaki hiba engedélyekről szintén a hatóság honlapján lehet tájékozódni.)
Az állásukban széteső, már a bliszterben szétmálló tabletták, a kopott tablettaélek, tablettanyomatok legyenek mindig gyanúsak, ahogy a betegtől kapott, mellékhatásokra utaló információ is árulkodó lehet, hívja fel a figyelmet a gyógyszerügyi hatóság.