A cukorbetegség lehetséges okai

Míg a 2-es típusú diabétesz kialakulásáért egyértelműen felelőssé tehető a nem megfelelő életmód miatt jelentkező metabolikus szindróma, a betegek tizedét érintő 1-es változat oka egyelőre ismeretlen. A Semmelweis Egyetem orvosai több szemszögből világítják meg a problémát közös tanulmányukban melyről a Semmelweis Figyelő közölt összefoglalót.

Európában körülbelül kétmillió ember szenved 1-es típusú diabéteszben, és az előfordulás aránya évente 3 százalékkal növekszik – indokolja a témaválasztás fontosságát Dr. Zóka András, Dr. Somogyi Anikó és Dr. Firneisz Gábor. Érdekes, hogy a betegség a kontinensünk északi részén, azon belül is a finneknél a leggyakoribb, s Ázsiában a legritkább: előbbieknél 100.000 vizsgált személy között átlagosan 35-nél diagnosztizálták, utóbbiaknál pedig csupán 0,6-nél.

Bár az 1-es típusú cukorbetegséget a köztudatban időskori problémaként tartják számon, valójában a legtöbb új eset a serdülőkorúak közül kerül ki. A II. számú Belgyógyászati Klinika szakértői a genetikai tényezőkön túl az anyagcserében mutatkozó eltéréseket, magát az autoimmun folyamatot, a higiénia és a vírusok szerepét, illetve a táplálkozás hatását is figyelembe veszik a kórkép elemzésekor.

Csak a géneken múlik?

Az 1-es típusú diabétesz során a szervezet idegen testként azonosítja a hasnyálmirigy inzulintermeléshez szükséges béta-sejtjeit, így az immunrendszer megsemmisíti azokat. Ennek következtében hiány keletkezik a szénhidrát-lebontáshoz használt hormonból, ami a glükóz felhalmozódásához vezet a vérben. „Ma kizárólag tüneti kezelésre van lehetőségünk" – írják a Semmelweis Egyetem orvosai. A terápia az inzulin külső pótlását jelenti, méghozzá rendszeresen adagolandó injekció formájában.

Az immunválaszért felelős, úgynevezett humán leukocita antigének (HLA) kockázati tényezőt jelentő formáját a páciensek 70 százaléka hordozza, ám az összes hordozó mindössze 3-7 százaléka beteg. „Nemcsak veleszületett tulajdonságokkal, hanem környezeti hatásokkal is számolnunk kell" – jegyzik meg a szerzők.

Az anyatej megvédhet
2008-ban finn kutatók gyerekeken végeztek utánkövetéses vizsgálatot, némelyiket már születéskor bevonva a programba. Kiderült, hogy akiknél alacsony szukcinát- (borostyánkősav) és foszfatidilkolin-szintet mértek, később nagyobb eséllyel lettek 1-es típusú cukorbetegek. E két vegyület szerepet játszik a tápanyagok felszívódásában, és összefügg a zsíranyagcserét is szabályozó kolin elégtelen termelődésével.

A szakirodalomban közismert tény, hogy az anyatejjel táplált csecsemők metabolizmusa jobban működik, míg tápszeres társaik bélrendszere érzékenyebben reagál az antigénekre. A tehéntej kóroki szerepe az 1980-as években merült fel először; s bár azóta számos, egymásnak ellentmondó szakvélemény született a témában, a feltevést indokolja, hogy egy korábbi felmérés szerint az ezzel táplált három hónapos kicsik vérében több inzulinhoz kötődő antitest mutatható ki, mint anyatejes társaikéban. Felmerül továbbá, hogy a tehéntej az egyik első idegen anyag, amivel az emberi szervezet találkozik – ám a Semmelweis Egyetem orvosai szerint semmiképpen sem szabad „démonizálni" a kalciumban gazdag italt, ugyanakkor érdemes gondosan időzíteni az új táplálékok bevezetését a gyerekek étrendjébe.

A túlzott higiénia káros lehet
Az allergia és az asztma esetében már sikerült bebizonyítani, hogy azok, akik potenciális fertőzésforrásokkal teli környezetben élnek – például olyan kultúrában, ahol az állatok gondozása a mindennapi élet része –, kisebb eséllyel betegszenek meg. Az 1-es típusú diabétesznél ugyan még nem derült fény ilyen ok-okozati összefüggésre, ám tény, hogy kísérleti egereknél steril környezet szükséges a kórkép produkálásához.

Egyes feltételezések szerint az entero-, a rota-, és rubeolavírusok miatti fertőzés valamilyen formában képes befolyásolni a hasnyálmirigy béta-sejtjeinek működését. Bizonyítékot ugyan még erre sem sikerült találni, a II. számú Belgyógyászati Klinika szakértői viszont felhívják rá a figyelmet, hogy mivel a diabétesz igen összetett betegség, a szervezet egyensúlyát felborító állapotok a háttérfolyamatok révén talán hatással lehetnek a kialakulására. A megelőzésben éppen ezen egyensúly megtartására volna érdemes hangsúlyt fektetni, hiszen életvitelünk több szempontból is veszélyezteti – vonják le a következtetést.