A fertőzés forrását keresik - tű a szénakazalban

Minél hosszabb egy betegség lappangási ideje, annál nehezebb megtalálni a járványt okozó fertőzés forrását - mondta Melles Márta, az Országos Epidemiológiai Központ (OEK) főigazgatója szerdán az MTI-nek. Kifejtette: egy ilyen betegség előfordulásakor speciális járványügyi vizsgálatot folytatnak, hogy kiderítsék, mi lehet a kórokozó, hogyan alakulhatott ki a járvány. A kiindulási pontot a beteg tünetei jelentik, illetve, hogy azok mikor jelentkeztek először, majd keresik a további tényezőket.

A betegségtől függ, hogy mit vizsgálnak elsősorban: azt, hogy a beteg hol járt, kivel találkozott, milyenek az étkezési szokásai. Példaként említette a főigazgató, hogy ha a beteg repülőgépen utazott, fontos tudni, hol ült pontosan, kik ültek mellette. Először tehát azt derítik ki, hol kaphatta el a fertőzést, a következő lépésben pedig azt vizsgálják, hogy a beteg kinek adhatta át, vagyis merre terjedhet tovább a járvány.

Abban az esetben, ha bebizonyosodik, hogy a megbetegedéseket valamilyen élelmiszer okozta, először megkérdezik az érintetteket, hogy milyen ételeket fogyasztottak. Majd ha kör már egy bizonyos ételcsoportra, például tejtermékekre szűkült, azt kezdik vizsgálni, hogy azok honnan származhatnak.

A németországi hasmenésjárvány esetében is először az étkezési szokásokra kérdeztek rá. Azért is nehéz kideríteni a fertőzés eredetét, mert a legutóbbi adatok szerint a betegség lappangási ideje kilenc nap. A súlyos klinikai tünetek egy-két hét után lépnek fel, márpedig azt nem könnyű utólag "felgöngyölíteni", hogy valaki két héttel ezelőtt mit evett. Tovább nehezíti a helyzetet, ha a beteg olyan súlyos állapotban van, hogy nem lehet kikérdezni.
Ráadásul a mostani megbetegedéseket egy ritka kólibaktérium okozza, amelyet - tulajdonságai miatt - nagyon speciálisan lehet csak vizsgálni, és erre nem minden laboratórium alkalmas.

Ráadásul ahhoz, hogy pontos eredményt kapjanak, sok megerősítő vizsgálatra van szükség van - mondta a főigazgató.
Emlékeztetett, május elején betegedtek meg az első emberek, a fertőzés tehát, figyelembe véve a betegség lappangási idejét, április végén kezdődhetett. A járvány kitörésekor a német hatóságok először azt tudakolták, hogy más európai országban is észleltek-e ilyen típusú kólibaktérium okozta megbetegedést. A nemzetközi hálózaton keresztül viszont bebizonyosodott, hogy minden eset Németországhoz kapcsolódik, tehát ott kell keresni a baktérium eredetét.

Az OEK főigazgatója úgy tudja, hogy Németországban továbbra is egy csíráztató üzemben folytatnak járványügyi vizsgálatokat. Több száz mintát vizsgálnak, hogy a kórokozót kimutassák, amelynek eredménye csak több nap múlva lesz meg.

Magyarországon a súlyos szövődményekkel járó hasmenéses járványt okozó kólibaktériumot mostanáig összesen 44 mintában keresték, a vizsgálat eredménye minden esetben negatív lett, további 7 vizsgálat még folyamatban van - mondta az OEK főigazgatója. A megvizsgált minták olyan betegektől származtak, akik a járványra utaló tüneteket mutattak, és a páciensek az elmúlt időben Németországban jártak.

Melles Márta azt is kiemelte: jelenleg Magyarországon semmiféle speciális intézkedésre nincs szükség. Az általános higiénés szabályokat viszont, mint a kézmosás, a zöldség- és gyümölcsfélék alapos megmosása mindenképpen be kell tartani.

A hasmenésjárvány németországi áldozatainak száma 25. Mintegy háromezret tesz ki a megbetegedések, valamint a fertőzésgyanús esetek száma. Közülük csaknem hétszázan vannak életveszélyben.

 
Közben egy franciaországi beteg esetében megerősítették, hogy kólibaktérium okozta hasmenésben szenved, egy további ember pedig fertőzésgyanús, Lengyelországban pedig a második, E. coli baktérium okozta hasmenéses fertőzést erősítették meg a laboratóriumi vizsgálatok.

A német szövetségi kormány, valamint a tartományok illetékes miniszterei szerdán válságtanácskozást tartottak, amelyen részt vettek az illetékes intézetek, mindenekelőtt a Robert Koch országos járványügyi intézet vezetői, és jelen volt John Dalli, az Európai Unió egészségügyi biztosa is. A tanácskozás résztvevői elismerték, hogy a fertőzés terjedésével kapcsolatban nem sikerült semmi konkrétumot kideríteni.

A spanyol uborka után a növényi csíráról is csaknem teljes mértékben bebizonyosodott, hogy nem fertőzött EHEC-bélbaktériummal, így nagy valószínűség szerint nem felelős a járvány terjedéséért. Ennek ellenére Ilse Aigner mezőgazdasági miniszter ismét arra szólította fel a lakosságot, hogy az észak-németországi uborka, a paradicsom és a saláta mellett a növényi csírák fogyasztását is mellőzze.