A fogkövek megmondják, mit ettek az emberek

Az akár több évszázada elhunyt emberek étrendjére a csontokból vett minták izotóp-összetételéből lehet következtetni, de a Nevadai Egyetem tudósai által kidolgozott módszer révén ugyanezek az adatok a fogkőlerakódásokból is kinyerhetők.

A kutatásról a Journal of Arcaheological Science című folyóirat májusi számában jelent meg tanulmány.

A vizsgálatok során G. Richard Scott antropológus, az egyetem docense és Simon R. Poulson, geokémia-professzor parányi, 5-10 milligrammos mintákat vett 58, a burgosi Szűz Mária-székesegyházban nyugvó csontváz fogkőlerakódásaiból. Az elhunyt személyek a 11-19. században éltek Spanyolországban - olvasható az EurekAlert (http://www.eurekalert.org) tudományos hírportálon.

A mintákat az egyetem stabil izotóplaboratóriumába küldték, hogy úgynevezett tomegspektroszkópia módszerével megvizsgálják a nitrogén- és a szénizotópok arányát.

"Mivel csak a fehérjék tartalmaznak nitrogént, minél nagyobb ezeknek az aránya, annál több állati eredetű terméket fogyasztott az elhunyt. A szénizotópok aránya viszont a növényi eredetű ételek fogyasztásáról árulkodik" magyarázta G. Richard Scott, aki korábban kételkedett abban, hogy a parányi mintákból ki lehet-e nyerni a szükséges adatokat.

A vizsgálatok során nyert adatok nagyon hasonlatosak voltak azokhoz az eredményekhez, amelyeket csont- és kollagénminták elemzése során kaptak.

"A csont elemzése hosszadalmas és költséges, ráadásul a mintavétel roncsolással jár, így a múzeumi kurátorok sokszor nem járulnak hozzá. Alkalmas az ilyen elemezésekhez a haj, izom, vagy köröm is, de ezek túl gyorsan lebomlanak, viszont a fogkőlerakódás hosszú időn át fennmaradt" - emelte ki G. Richard Scott, hozzátéve: további vizsgálatok szükségesek azonban annak igazolásra, hogy mennyire megbízható az új módszer a paleoétrend kutatásához.