• nátha
    • Itt az ősz, már támadnak a vírusok

      Itt az ősz, már támadnak a vírusok

    • A gyakori fülbetegségektől is megóvhat  a helyes orrfújás

      A gyakori fülbetegségektől is megóvhat  a helyes orrfújás

    • Honnan ismerhetjük fel a nátha szövődményét?

      Honnan ismerhetjük fel a nátha szövődményét?

  • melanóma
    • Itt az éves anyajegyszűrés ideje!

      Itt az éves anyajegyszűrés ideje!

    • Esztétikai probléma, vagy rákmegelőző állapot?

      Esztétikai probléma, vagy rákmegelőző állapot?

    • Nagykanizsán több százan vettek részt a melanóma-vizsgálaton

      Nagykanizsán több százan vettek részt a melanóma-vizsgálaton

  • egynapos sebészet
    • Lassan elkészül az orosházi kórház egynapos sebészeti részlege

      Lassan elkészül az orosházi kórház egynapos sebészeti részlege

    • Több műtétet vállalnának az egynapos sebészetek

      Több műtétet vállalnának az egynapos sebészetek

    • Egynapos sebészet: felmérés és tanulságok

      Egynapos sebészet: felmérés és tanulságok

A háziorvosok sokat tehetnek a kardiológiai betegekért

Hírek 2018.04.23 Forrás: Weborvos Szerző:
A háziorvosok sokat tehetnek a kardiológiai betegekért

Közel 7000 korai haláleset lenne elkerülhető a hatékony háziorvosi működéssel - mutatta meg a modellprogram.

Megelőzni, időben észrevenni, gondozni – ezek a szívbetegek túlélésének legfőbb segítői, amiben a családorvosoknak jelentős szerepe van. Évente Magyarországon negyvenezer embert veszítünk el szív- és érrendszeri megbetegedésben. Ezek részben krónikus betegségek, kezelésük megfelelő együttműködésben lehet hatékony, vagyis a háziorvos, a járó- és fekvőbeteg szakellátó hármasának erősítése kell: hogy észrevegyük a kockázatot, időben lépjünk, ha baj van és az akár életmentő gyógyszerszedést ne hagyjuk abba. Erre hívja fel a figyelmet a Magyar Kardiológusok Társasága közleményben.

„A családorvosi munkának az egyik legalapvetőbb része a szűrés, nekünk van a leginkább lehetőségük arra, hogy észleljük, ha valami baj van. A legtöbb orvos-beteg találkozás is itt történik, az orvosok mintegy ötöde dolgozik az alapellátásban, viszont a találkozások több mint kilencven százaléka hárul ránk. Meg kell ragadnunk a szűréshez minden alkalmat, ha bejön valaki a rendelőbe bármilyen panasszal, vagy akár csak adminisztrációs okokból. És nagyon fontos, hogy holisztikusan kell néznünk az egész embert. Amikor elém kerül a beteg, akkor a figyelmem nem egy betegségre korlátozódik. Nem csak az esetlegesen magas vérnyomását kell kiszűrnünk, az emelkedett vércukor-, vagy koleszterinszintjét ellenőriznünk, hanem például pszichés, esetleg mentális állapotát is fel kell térképezni, sőt megfelelő korcsoportokban rá kell kérdeznünk, hogy igénybe vette-e a más szakmák nyújtotta prevenciós lehetőségeket, mint a tüdőszűrés, a nőgyógyászati szűrővizsgálat, emlőszűrés, prosztatavizsgálat, vagy csontritkulás szűrés. Amennyiben nem, megfelelő empátiával rá kell beszélnünk betegeinket ezekre a szűrővizsgálatokra, hogy az időben felfedezett eltéréseket kezelni tudjuk, megelőzve ezzel a nagyobb baj kialakulását. Ráadásul mi ismerjük a családi hátteret, láthatjuk, ha szülőnél, nagyszülőnél volt mondjuk valamilyen kardiológiai probléma. Ilyenkor erre különös hangsúllyal oda kell figyelnünk” - mondja dr. Tamás Ferenc családorvos, egyetemi tanársegéd.

„A mindennapi munka során végzett megelőző tevékenységünk mellett lehet még kampányszűréseket is végezni a családorvosi rendelőkben, csakhogy az a tapasztalatom, hogy oda leginkább azok jönnek, akik amúgy is járnak orvoshoz, így ezeknek a szűrőnapoknak az értéke korlátozott. Viszont a kitelepült akciók már valóban elérik azokat is, akik amúgy a rendelő közelébe sem jönnek. A „Magyarország átfogó egészségvédelmi szűrőprogramja 2010-2020” szűrőkamionja az eddigi nyolc évében már több mint 1500 helyszínen, több mint 6 millió vizsgálattal, közel 400000 magyar állampolgár egészségi állapotát szűrte le.

A program tanúsága szerint a szűrővizsgálatokon résztvevők 37,5 százaléka 5 éven belül nem járt a háziorvosánál és semmilyen szűrővizsgálaton nem vett részt. Ezeket az embereket érdemes megkeresni és megtalálni az ilyen „kitelepült kamionos” kampányszűréssel. A programhoz csatlakozók vérnyomása több mint 40 százalékban haladta meg a kívánatos mértéket. A vércukorszint vizsgálata közel 9 százalékban mutatott kóros értékeket. Az emberek többsége tisztában van azzal, hogy a magas koleszterinszint komoly kockázati tényezőt jelent, mégsem tesznek semmilyen konkrét lépést a megelőzés érdekében. Mi sem bizonyítja ezt jobban, hogy a szűrésen résztvevők koleszterinértéke 24-32 százalékban tért el a normál értéktől. A szűrőprogram eredménye szerint a családi anamnézisben a néma gyilkosként ismert hipertónia előfordulása 67,8 százalék volt, szívinfarktuson már átesett a résztvevők 27 százaléka, stroke-on 22 százalékuk. Ezen adatok alapján el kell ismerni, hogy a „kitelepült”, lakosság közeli szűrővizsgálatok is nagyon fontosak és hasznosak. Amikor pedig bejön hozzánk egy „régen látott” páciens, akkor elsődleges a vérnyomásmérés, a laborvizsgálatok, a vérkép, a vércukor, a vesefunkció vizsgálata, a koleszterinszint ellenőrzése. A szívinfarktuson átesett betegnél ellenőrizni kell, hogy szedi-e a kötelező  pirulákat, fontos beszélgetni vele, elmagyarázni, hogy ez miért hasznos. Ne azért szedje a beteg a gyógyszert, mert az orvosa azt mondja, hanem mert meggyőztük arról, hogy ez neki jó. Tudniakell pontosan, mit nyer vele; és ugyanakkor mit veszít, ha nem szedi. Ezzel tudjuk legjobban növelni a terápiahűséget” – mondja a szakember.

 „A kardiológiai betegség gyakran krónikus, így nagyon fontos az együttműködés, a beteg, a háziorvos és a szakorvos hármasának szoros kapcsolata. Ez adja az alapját a figyelemnek és annak, hogy a bázisgyógyszereit igenis szedje a páciens. Ezek sokszor olyan készítmények, amelyektől önmagában nem érzi jobban magát a beteg, sőt akár mellékhatásai is lehetnek, de tisztában kell azzal lennie, hogy hosszú távon ezek nélkül mi várható. Ahogy a családorvosnak azt kell pontosan tudnia, mikor tudja helyben kezelni a beteget és mikor kell tovább küldenie. Ezért nagyon fontos a háziorvos, a kardiológiai járó- és fekvőbeteg szakellátás hármasának erősítése” - hívja fel a figyelmet dr. Becker Dávid, a Magyar Kardiológusok Társaságának főtitkára.

A közelmúltban zárult és most újra folytatódó Svájci-Magyar Együttműködési Program keretében 3,7 milliárd forintos támogatású alapellátás-fejlesztési modellprogram, ami négy hátrányos helyzetű észak- és kelet-magyarországi mikrorégiót fogott át, 4 praxisközösséget hoztak létre 24 praxis önkéntes csatlakozásával. Mindezt azért, hogy megmutassák, miként lehetne az alapellátást fejleszteni, s miként lehetne a praxisközösségek kialakításával és a prevenciós szolgáltatások bővítésével hozzájárulni a lakosság egészségi állapotának javításához. Ennek első eredményeként kiderült: . A 40 ezer főt érintő programban ez idő alatt 200 ezer ellátás történt, vagyis az érintettek átlagosan ötször vettek igénybe praxisközösségi szolgáltatást. Az aktivitást mutatja az is, hogy a lakosság 80 százaléka vett részt egészségiállapot-felmérésen. Ez egy 40 perces vizsgálat, mint egy menedzserszűrés, amelynek köszönhetően nagyon sok magas vérnyomást diagnosztizáltak, ezen felül 26 százalékkal sikerült csökkenteni a rosszul beállított hipertóniás betegek számát, a stroke és az infarktus területén jelentősen javult a relatív kockázat, az első esetében 24, a másodiknál 41 százalék volt a csökkenés.

Kapcsolódó hírek

Legolvasottabb cikkeink