• nátha
    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

    • Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

      Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

  • melanóma
    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

    • Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

      Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

      Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

    • Megnyílt az egynapos sebészeti ellátás Csepelen

      Megnyílt az egynapos sebészeti ellátás Csepelen

    • Covid-kátyúból kilábaló egynapos sebészeti ellátások

      Covid-kátyúból kilábaló egynapos sebészeti ellátások

A mesterséges sperma után jöhet a petesejt

Hírek Forrás: MTI

Megkettőzik a humán spermiumok létrehozására irányuló erőfeszítéseiket amerikai kutatók.

Megkettőzik a humán spermiumok létrehozására irányuló korábbi erőfeszítéseiket - jelentették be az amerikai Stanford Egyetem kutatói azt követően, hogy megjelent a beszámoló japán tudóstársaik egérkísérletekben elért sikereiről.

A Kiotói Egyetem kutatócsoportja munkáját - amely felnőtt őssejtből kiindulva egészséges és termékeny egereket eredményezett - a Science tudományos magazin legutóbbi számában ismertette.

Renee Pera, a kaliforniai Stanford kutatója elmondta, hogy két éven belül megtermékenyítésre alkalmas hímivarsejtet kívánnak létrehozni, öt éven belül pedig humán petesejtet. "Tudom, hogy az emberek egy része Frankenstein-orvoslásnak tartja ezt, de én úgy gondolom, hogy ez nem valamiféle képzelt vagy mellékes egészségügyi probléma: a terméketlenség az egész életre kihat" - hangsúlyozta.

Az embrionális őssejtek kutatási célú felhasználása azonban - ahogyan azt Pera laboratóriuma teszi az Őssejtbiológiai és Regeneratív Orvoslási Intézetben - ellentmondásos, mert az eljárás során embriókat kell tönkretenni, noha ezek egyébként a termékenységi kezelések szám fölötti, "maradék" embriói. Az ivarsejtek laboratóriumi előállítása hamarosan olyan bevett gyakorlattá válhat, mint manapság a lombikbébi eljárás, a szervezeten kívüli megtermékenyítés (IVF) különböző formái.

Mint Pera rámutatott, az Egyesült Államokban évente 1-1,5 millió embriót hoznak létre IVF-eljárással, és mintegy félmillió embrió lesz szám feletti, ennyit selejteznek ki. Kutatási célra ezek közül körülbelül 500-at használnak fel. "És az emberek emiatt az 500 miatt aggódnak az 500 ezer kiselejtezett helyett" - vetette fel Pera.

A hétfőn Nobel-díjjal kitüntetett Jamanaka Sinja kutatócsoportjának tanulmánya az első, amelyben emlős született felnőtt őssejtből kiindulva, az eredményt a reproduktív őssejtkutatás Szent Gráljaként üdvözölték. A japán kutatók megmutatták, hogy petesejteket és hímivarsejteket is létre lehet hozni laboratóriumban felnőtt őssejtekből, majd ezekből egészséges utódok születhetnek.

"Úgy tűnik, hogy kétévente történik valami (a tudományterületen), ami felpezsdít mindenkit" - értékelte az új eredményeket a Stanford kutatója, akinek csoportja főként humán rendszerekben kísérletezett, így hoztak létre laboratóriumban érett emberi petesejtet és hímivarsejteket.

A létrehozott ivarsejteket eddig nem használták fel reprodukciós célokra, mert "ezeknek a sejteknek van néhány hibájuk" a kutatók szerint. "Egyetlen hiba a genomban katasztrofális következményekkel járhat a gyerekre" - magyarázta óvatosságukat Pera.

Ha az új technikát sikerül tökéletesíteni, akkor alkalmas lesz arra, hogy jelentősen visszaforgassa a nők biológiai óráját - idézte őt a BBC hírszolgálata.

Legolvasottabb cikkeink