A szívnek sem tesz jót a földrengés és a cunami

A Japánt sújtó földrengés és cunami nemcsak annak a 15 861 embernek az életét követelte, akit a katasztrófa után holtan megtaláltak, hanem azokénak is, akik a következő hetekben szív- és érrendszeri rohamok következtében haltak meg. Japán kardiológusok az Európai Szívgyógyászok müncheni kongresszusán ismertették azokat az adatokat, amelyek bemutatták, milyen mértékben növekedett a szívroham és a szélütés előfordulása a múlt év márciusában történt földrengés és szökőár után.

Simokava Hiroaki és munkatársai a katasztrófa sújtotta terület egészségügyi adatait gyűjtötte össze. A munkacsoport vezetője öt életveszélyes kórkép előfordulási gyakoriságát ismertette, összehasonlítva a természeti katasztrófát követő időszak adatait a korábbi évek statisztikájával.  A szívelégtelenség, a heveny szívinfarktus, az agyi katasztrófa, a hirtelen szívhalál és a tüdőgyulladás előfordulását mutatta be ábráin, amelyek a betegek számát jelezték a korábbi időszakban és a földrengés után.

A földrengés utáni hetekben megháromszorozódott a szívelégtelenségben szenvedők száma, nyolcszorosára nőtt a szívinfarktusos esetek száma, és heti 70-ről 110-re nőtt az agyi érkatasztrófában szenvedők száma. A hirtelen szívhalál is gyakoribb volt a föld rengése után.

A japán kutatók azt is észlelték, hogy beültethető defibrillátorral élő betegeknél ebben a régióban gyakoribb lett a szívritmuszavar. Érdekes vitát váltott ki az a megfigyelésük, hogy a Mijagi prefektúrában élő, magas vérnyomású betegek hipertónia értékei ugyancsak kifejezetten emelkedtek.

Simokava professzor hangoztatta, hogy ebben az időszakban a szívbetegek általában nem szedték megszokott gyógyszereiket, és ennek nagy szerepe lehetett a szívelégtelenség és a magas vérnyomás romlásában. Azt is hangsúlyozta, hogy ez a japán eseménysorozat volt eddig az első alkalom, hogy ilyen méretű természeti katasztrófa után ilyen hosszú ideig történjenek természeti csapással kapcsolatos orvosi megfigyelések.