A visegrádi országokban közös az orvosok gondja

A Cseh Orvosi Kamara (CLK) elnöke, Milan Kubek úgy látja, hogy a magasabb bérek követelése mellett a négy visegrádi ország orvosi szakszervezeteit az is összeköti, hogy egyaránt elutasítják a kormányok által tervezett reformokat, amelyek szerintük korlátozni fogják az egészségügyi szolgáltatásokat. A CTK hírügynökségnek nyilatkozva a hét végén Kubek megerősítette, hogy a cseh, a lengyel, a magyar és a szlovák orvosi szakszervezetek várhatóan novemberre közös tiltakozó akciót terveznek az egészségügyi reformok ellen és bérköveteléseik teljesítése érdekében. "Szimbolikus akcióról van szó, de ha nem lesz meg az eredménye, további lépéseket tervezünk" - jelentette ki Kubek. Az akció részletei továbbra sem ismeretesek.

Jelképes, de lesz
A cseh szakszervezeti vezetők nem zárják ki, hogy ha a jelképes akció nem hozza meg a várt eredményt, a négy ország orvosai egységesen a munkaszerződések tömeges felmondásához is folyamodhatnak. Ez a nyomásgyakorlás Csehországban és Szlovákiában bevált. A szlovákiai tiltakozásnál a helyi egészségügyet cseh orvosok segítették ki. "A közös akciónál kizárt a segítség megadása a másik országból" - jegyezte meg a cseh orvosi kamara vezetője.

Pavel Veprek, a páciensek jogvédelmével foglalkozó Obcan (Polgár) társulás elnöke viszont azt állítja, hogy a négy visegrádi ország egészségügye más-más problémákkal küzd, s a szakszervezeteket csak az alacsony bérekkel való elégedetlenség és a bérkövetelések kötik egybe. Különösen az egyszerű kórházi orvosok elégedetlenek. Ők ugyanis a kórházak vezetőitől és a magánklinikák orvosaitól eltérően nem kapnak pénzt a páciensektől.

A CLK elnöke azt mondja: az egészségügyi dolgozók bérei ebben a négy közép-európai országban még több mint húsz évvel a rendszerváltás után is összehasonlíthatatlanok a nyugat-európai fizetésekkel. Kubek szerint ez a legfőbb oka annak, hogy számos egészségügyi dolgozó távozik Nyugatra. "Lengyelország hatalmas problémákkal küszködik, mert tiszta orvosexportőr. Az elmúlt két évtizedben mintegy 20 ezer lengyel orvos távozott külföldre, s nincs, aki helyettesítené őket. Lengyelországnak Csehországtól eltérően nincsenek "szlovákjai", akik a távozókat helyettesíthetnék" - fejtette ki Kubek.

Csehországban a Nyugatra távozó orvosokat elsősorban a szlovák orvosok helyettesítik. Jelenleg mintegy 2500 szlovák orvos dolgozik Csehországban. "Ha esetleg mind egyszerre elmennének, a cseh egészségügy összeomlana" - vélekedik a cseh orvosi kamara vezetője. Cseh vélemények szerint ilyen szempontból Magyarország, Lengyelország és Szlovákia rosszabb helyzetben van, mint Csehország

A négy visegrádi
A négy visegrádi ország orvosainak valódi jövedelmeit nagyon nehéz összehasonlítani, mert az orvosok nem vallják be a mellékjövedelmeiket. Veprek szerint nincs értelme a cseh szakszervezetek azon követelésének, hogy az összes kórházban az állami bértáblázatból induljanak ki. Rámutatott: minden kórház más és más, és eltérően gazdálkodik. A jól gazdálkodó kórházakban indokolt a magasabb fizetés elvárása. Ha viszont rossz a gazdálkodás, vagy kevés a páciens, annak a bérekben is tükröződnie kell.

Prágai szakértők azt állítják, hogy az egészségügyi rendszereket tekintve a cseh rendszer a leginkább páciensbarát. "A biztosítási rendszer működik, s a kezelések döntő részét a közegészségügyi rendszer biztosítja" - magyarázta Veprek. Csehországban nyolc egészségbiztosító működik, Magyarországon és Lengyelországban egy-egy állami ellenőrzés alatt álló biztosító, míg Szlovákiában három biztosító van, amely közül kettő magánkézben van.

Lengyelországban az egészségbiztosító alapvetően csak a kórházi kezelések költségeit fedezi, a rendelőkben az embereknek szinte mindenütt fizetniük kell. E mellett vannak még előfizethető ellátási rendszerek is, amelyek keretében a munkaadó vagy maguk az emberek egyfajta havi átalány befizetésével megfizetik bizonyos kezeléseiket. Magyarországon az orvosok jövedelmének jelentős része szintén a páciensektől származik. Szlovákiában az illetékek bevezetése után az emberek többsége már nem hajlandó kenőpénzeket is fizetni az orvosoknak.

Kubek szerint a visegrádi országokban az is közös, hogy mindenütt megpróbálják megkerülni az európai törvényes kereteket. Az európai uniós országokban például szeretnék bevezetni a legfeljebb 48 órás munkahetet az egészségügyben. A cseh, a magyar és a szlovák politikusok Kubek szerint úgy gondolják: kórházi orvosaik annyira függenek a túlóráktól, hogy jövedelmük bebiztosítása érdekében hajlandók lesznek a törvényes előírások megszegésére is, csak hogy nagyobb jövedelemhez jussanak.