Akik nem problémaként tekintenek az idősekre

Nem problémaként, hanem erőforrásként kell a társadalomnak az idősekre tekintenie - mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkára egy csütörtöki nemzetközi konferencián Budapesten, ahol a már bevált "jó gyakorlatokat" ismertették egymással a szakemberek. Doncsev András arról beszélt, Európa számára a társadalom elöregedése a következő évtizedekre súlyos demográfiai, gazdasági gondokat vetít előre. Elmondta, kutatók szerint az elkövetkező 50 évben az Európai Unió népessége - a jövőben csatlakozó országokkal együtt is - várhatóan 30 millióval, 455 millióra csökken majd.

Egy társadalom érettségét jól mutatja - mondta -, hogyan bánik az idősekkel, mennyire becsüli, tiszteli őket. Ezzel összefüggésben felidézte az eddigi kormányzati intézkedéseket, amelyek az időseket pozitívan érintették, ezek között említve a nyugdíjak vásárlóértékének megőrzését, illetve annak infláció feletti emelését, a rezsicsökkentést, valamint a 40 év munkaviszonnyal rendelkező nők nyugdíjba vonulásának lehetőségét, mellyel tavaly év végéig már 90 ezren éltek.

Papcsák Ferenc Zugló polgármestereként azt hangoztatta, céljuk az, hogy az időseket integrálni tudják a társadalomba, és biztonságos, aktív életet adjanak a számukra. Utalt arra, hogy a XIV. kerületben élők 40 százaléka 50 év feletti, 30 százalékuk pedig egyedülálló nő. Elmondta, az önkormányzat ezért egyebek mellett lehetővé tette, hogy minden idős zuglói bekapcsolhassa a lakását a távfelügyeleti rendszerbe, ingyen felszerelik az ajtókra a hevederzárakat, valamint házi gondozó segítségnyújtó rendszert is kiépítettek, továbbá megelőző szűrőakcióikat már a 40-50 éves korosztályban megkezdik.

Jeneiné Rubovszky Csilla, az Emmi nemrég kinevezett miniszteri biztosa arra hívta fel a figyelmet, hogy 477 ezer 80 év feletti él jelenleg az országban, és tíz év alatt 18 százalékkal nőtt meg az arányuk. A szakember, aki egyben az V. kerület alpolgármestere is, ismertette az általa kidolgozott belvárosi mintaprojekt fontosabb elemeit, melyben nagy hangsúlyt kap az önkéntesség, a civil segítők, illetve diákok bevonása.

Arról beszélt, a cél az, hogy az idősek lehetőleg ne bentlakásos intézményekben, hanem saját otthonukban, segítők szerepvállalása mellett tölthessék el nyugdíjas éveiket.

Monspart Sarolta, az Idősügyi Tanács tagja a magyar társadalom elöregedésével kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy egy 2010-es felmérés szerint a világon élő mintegy 7 milliárd ember átlagéletkora 28 év. "Legyünk nagyon boldogok, hogy Európába születtünk", és nem a világnak olyan térségébe, ahol nincs élelem, ivóvíz, és már kisgyerekkorban dolgozni kell - mondta.

A korábbi tájfutó világbajnok, aki előadása közben megtornáztatta a nemzetközi konferencia résztvevőit, az időskori aktivitás, a mozgás fontosságára hívta fel a figyelmet, és arra, hogy minden mozgásfajta egyben alkalmas arra is, hogy közösségeket találjanak maguknak. Utalt arra, nem sok helyen van lehetőség arra a világon, hogy 65 év felettiek ingyen utazhatnak, így kirándulhatnak, túrázhatnak szerte az országban.

Elmondta, Magyarországon az első világháború után 400 ezer özvegyasszony volt, a második után 600 ezer, míg 2009-ben, két évtizeddel a rendszerváltás után már 814 ezer özvegyasszony élt az országban. "Ki a gyengébbik nem, ki nem bírta a rendszerváltás nehézségeit (...), de ki nem vigyázott a férfiakra", ki nem tartotta meg őket egészségben?" - vetette fel, a nők családban betöltött szerepére utalva.

Győri-Dani Lajos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat ügyvezető alelnöke arról beszélt, nemcsak azért öregedik el a népesség, mert kevés gyermek születik, hanem azért is, mert a szolidaritásra épülő társadalom a jó egészségügyi és szociális ellátással hosszabb életkort tud biztosítani. Jelezte azonban: elérkezik az a pillanat, amikor ez megváltozik, amikor a társadalomnak elfogy az ereje, és olyan mértékűvé válik az idősek aránya, hogy a szolgáltatásokat már nem tudják fenntartani. Ezzel a problémával küszködik most Európa - fűzte hozzá.

Ezzel összefüggésben arra hívta fel a figyelmet, hogy a családoknak vissza kellene venniük a feladatukat az idősek ellátásában, ám a tapasztalatok szerint problémát okoz a hozzáértés hiánya, ezért fontosnak mondta a laikus segítők képzését. Erre utalva bejelentette, rövidesen egy "webnővér" szolgáltatást indítanak az interneten, ahol az érintetteknek segítenek az alapvető ápolási feladatok elsajátításában.