Ha a CDC költségvetését nézzük Amerikában, akkor látszik, hogy nagyságrendekkel, háromszor-négyszer több pénzből gazdálkodnak, mint a WHO.
A WHO-nál több magyar is dolgozik magas beosztásban: Jakab Zsuzsanna főigazgató-helyettesen túl Holló Imre is jelentős pozíciót tölt be. A Harvardra járt, helyettes államtitkár volt, korábban dolgozott a Világbanknál is, most pedig az Egészségügyi Világszervezet költségvetésével és stratégiai tervezésével foglalkozik. Honnan van pénze a WHO-nak? Ez sok vagy kevés? Miként befolyásolja a költségvetést a koronavírus? Hogyan lehetne hatékonyabb a szervezet? Ha Trump bemattol, mi lesz az egészségügyi programokkal? A Forbes interjúja.
...Nagyon sok normatív munkát, tudományos kutatást végzünk és ezen a területen fontos, hogy semmilyen érdekellentét ne legyen. Ez nagyon lehatárolja a tradicionális fundraisinget. Ezen most egyébként próbálunk óvatosan változtatni. Tervezzük a WHO Foundation megalapítását a közeljövőben. Ez egy tőlünk jogilag különálló szervezet, akik egyénektől és vállalatoktól is elfogadnak pénzt, amit megfelelő keretek között átadnak nekünk. Most a COVID-19-válság kapcsán próbáljuk ki ezt a UN Foundation segítségével, a Solidarity Response Fund felállításával. Eddig 372 ezer donor adott közel 212 millió dollárt. Ily módon még sosem gyűjtöttünk pénzt. A 2020-2021-es keret a WHO hivatalos dokumentumai szerint 4,8 milliárd lett volna, ehhez további egymilliárdot tett hozzá a szervezet a koronavírus-járvány kezelése érdekében. Ez egy világszervezetet nézve, külső szemlélőként, nem tűnik sok pénznek. Egy kórház költségvetése Amerikában vagy Svájcban annyi, mint a WHO teljes költségvetése. Vagy ha a CDC költségvetését nézed meg Amerikában, azt látod, hogy nagyságrendekkel, háromszor-négyszer több pénzből gazdálkodnak, mint mi.
Mi lenne az az összeg, ami minden elképzeléseteket fedezné?
Nincs ilyen, mert ez attól függ, hogy mi az, amit elvárnak tőlünk a tagországok. Jó példa erre az a büdzsészegmens, amit mi vészhelyzeti programoknak hívunk. Ez egy új terület, ami az ebola kapcsán jött létre. Lényege, hogy már nem egyszerűen iránymutatást meg normatív támogatást adtunk, hanem az ebolajárvány idején aktívan be kellett lépnünk a védekezésbe. Ekkor egy csomó egészségügyi feladatot a WHO látott el az ebolával sújtott területeken, pedig erre nem voltunk felkészülve, és nem volt rá keret sem, de akkor ez volt az elvárás. Úgyhogy a válasz nagyban függ attól, hogy milyen jogosítványokat adnak nekünk a tagállamok. Most sok szó esik arról, hogy ezeket a jogosítványokat meg kell erősíteni. Mi nem olyanok vagyunk, mint a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség, nem végzünk nyomozásokat az adott országokban, hanem azokkal az adatokkal dolgozunk, amiket lejelentenek nekünk.Ha ebben változás lesz, mert szeretnék az országok, hogy a WHO erősebb legyen, és kapunk jogköröket, akkor ki kell számolnunk majd, hogy ez mit jelent és mekkora emberi erőforrást követel.