A még normális, de a felső értékhez közelítő vércukor veszélyezteti a memóriát.
Azok, akiknek az éhezési (éhomi) vércukor-értéke megközelíti a WHO által megállapított normál érték felső határát (6,1 mmol/l-t), nagyobb valószínűséggel veszíthetnek agytömegükből a hippokampusz és az amigdala területén, mint az alacsonyabb vércukor-értékkel rendelkezők. (A két agyterület az emlékezéssel és a tanulással kapcsolatos.) - adta hírül az EurekAlert hítér a fuggetlen.hu.
Ha az éhezési (éhomi) vércukorszint eléri vagy meghaladja a 10,0 mmol/l értéket, akkor cukorbetegség áll fönn, míg a 6,1 mmol/l szint értéktől - pre-diabétesz vagyis cukorbetegség előtti állapot.
"Kutatásunkból arra lehet következtetni, hogy még azoknál az embereknél is, akiknek nincs cukorbetegségük, a megemelkedett vércukorszintnek befolyása lehet az agy egészségére"- mondja Nicolas Cherbuin, a Neurology című folyóiratban megjelent cikk szerzője (Australian National University - Canberra). "Számos kutatás mutatott ki összefüggést a 2. típusú cukorbetegség és az agy tömegének csökkenése és a demencia között, de keveset tudunk arról, hogy a normál vércukorszint felső végén lévő embereknél is bekövetkezhet-e ez a hatás."
A kutatásba összesen 249 - 60 és 64 év közötti felnőttet vontak be, akiknek a vércukor értéke normális volt. A résztvevők agyát szkennelték a kutatás kezdetén, illetve négy évvel később. Azoknak, akiknél az éhezési vércukorszint magasabb volt, de még 6,1 mmol/l alatt volt, nagyobb volt a kockázatuk az agytömeg-vesztésre a hippokampusz és az amigdala területén, amivel romlik a memória és a tanulási-gondolkodási képesség. Miután ellenőrizték a kutatók az adatokat magas vérnyomás, dohányzás, alkoholfogyasztás és más tényezők megléte szempontjából, úgy találták, hogy a normális vércukorszint felső végén levőknél 6 - 10 százalék az agytömeg-vesztés.
A kutatás arra figyelmeztet, mondja a szerző, hogy újra kell értékelni a normális vércukor-érték fogalmát és a cukorbetegség definícióját.