• nátha
    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Az anyai stressz átjuthat a magzatba

Hírek Forrás: MTI

A vizsgálatba bevont nők olyan extrém otthoni körülményeknek, erőszaknak voltak kitéve.

A várandós anya stressze átjuthat a méhben fejlődő magzatba és hosszan tartó hatása lehet - idézte német kutatók megállapítását a BBC hírportálja.

A kutatók a stresszhormonok egyik receptorának biológiai változását tapasztalták magzatoknál, amikor az anya erős stressznek volt kitéve, például egy erőszakos partner miatt. Ez a változás elvezethet ahhoz, hogy a gyerek a későbbiekben kevésbé megfelelően reagál az őt érő stresszre.

A Translational Psychiatry című szakfolyóiratban közzétett eredményeket egy kis méretű tanulmányra alapozták, melybe 25 nőt, valamint jelenleg tíz és tizenkilenc év közötti gyerekeiket vonták be. A kutatók hangsúlyozták, hogy a vizsgálatba bevont nők olyan extrém otthoni körülményeknek, erőszaknak voltak kitéve, melyek ritkán fordulnak elő az állapotos nőknél, így szerencsére ritka az ilyen mértékű mindennapi stressz.

A tanulmányban elemezték az anyák és gyerekeik génjeit, összehasonlították azok metilációs mintázatát (a DNS-molekulát körülvevő kisebb metilcsoportok elhelyezkedését), és úgy találták, hogy a gyerekek egy részénél megváltozott a glükokortikoid elnevezésű receptorhoz tartozó gén működése. Ez a receptor segít abban, hogy a szervezet megfelelő módon válaszoljon a stresszhatásokra. A tapasztalt génváltozás olyan jellegű volt, amely tipikusan a méhen belüli fejlődés idején történhet meg.

A glükokortikoid receptor metilációjának ilyen jellegű megváltozása érzékenyebbé teszi az egyént a stresszre, ami azt jelenti, hogy mentálisan és hormonálisan is gyorsabban reagál a hatásra, ezáltal hajlik az impulzívabb viselkedésre.

"Úgy tűnik, hogy azok a babák, akik olyan jeleket kaptak mamájuktól, hogy egy veszélyes világba születnek, gyorsabb reagálók. Kisebb a stresszre vonatkozó tűréshatáruk és érzékenyebbnek látszanak rá" - magyarázta Thomas Elbert kutatásvezető, a Konstanzi Egyetem munkatársa.