Az egészségük is rámehet a horkolásra, ha hagyjuk

Szinte minden magyar horkol, és kétharmaduknál ez meg is nehezíti a család éjszakai pihenését – mutat rá a Somnocenter Alvászavar Központ és a Europion közös reprezentatív kutatása. Hiába alszik rosszul a lakosság jelentős része, alig néhányan mennek el orvoshoz vagy szakemberhez, hogy javítsanak a helyzeten. A válaszadók többsége azzal sincs tisztában, hogy nem vezethetne autót alvási apnoe okozta kezeletlen alvászavarral - tudatta az előbbi közleményben.

A magyarok közel harmada (31%) saját bevallása szerint annyira rosszul alszik, hogy alig bír fent maradni vagy nagyon álmos napközben. A felmérés alapján a nők gyakrabban kialvatlanok (35%), mint a férfiak (26%). Mindössze a megkérdezettek töredéke (15%) számolt be arról, hogy igazán pihentető éjszakái lennének. Tízből négy megkérdezett kevesebb, mint 6 órát alszik naponta, különösen a 40 és 59 év közöttiek számítanak ennyire rossz alvónak. 8 óránál többet csupán a magyarok 7 százaléka tölt alvással.

A válaszadók döntő többsége (80%) legalább alkalmanként horkol, és hasonló arányban vannak azok, akiknek el kell viselniük partnerük hortyogását. A nőknél (77%) és a fiataloknál (16-29 év – 64%) az átlagnál ritkábban fordul elő, a negyven év felettieknél viszont egyre gyakoribbak a tünetek.

Hiába látja be a megkérdezettek kétharmada, hogy a horkolás a családjában gondot okoz, csupán a válaszadók 6 százaléka fordul orvoshoz vagy szakemberhez, hogy megoldást találjon a problémára. Egyedül az 50-59 éves korosztály mutat minimálisan nagyobb hajlandóságot (11%) arra, hogy javítson az alvásminőségén.

A legtöbben úgy vélik, hogy az apnoe okozta hangos horkolás kialvatlanságot (40%), vérkeringési problémákat (35%), valamint szívritmuszavart (22%) eredményezhet. A magyarok több mint harmada (37%) pedig bevallottan nincs tisztában azzal, milyen negatív következményei lehetnek a betegségnek.

„A magyarok több mint fele nincs tisztában azzal, hogy nem vezethet kezeletlen alvászavarral, pedig apnoe esetében kizárólag azoknak hosszabbítható meg a vezetői engedélye, akiknek az orvosi kezelésről papírja is van” – hangsúlyozta dr. Szakács Zoltán, neurológus-alvásszakértő, a Somnocenter vezetője. „A leggyakoribb nappali- és éjszakai tünetek, mint a fáradtság, a magas vérnyomás, az alvás közbeni hangos, horkantásokkal kísért horkolás vagy a fogcsikorgatás könnyen felismerhetőek. Ma már ingyenes videósorozatok is elérhetők, hogy segítsenek az első lépések megtételében. Ezt követően viszont érdemes szakemberhez, illetve alvásközponthoz fordulni, hogy időben kezeljék a problémát és elkerüljék a súlyos következményeket” – tette hozzá.

Majdnem minden ötödik (17%) férfi úgy gondolja, hogy az apnoe-t nem kell kezelni, hiszen normális, ha valaki horkol. A többség szerint (56%) gyógyászati kezeléssel lehet enyhíteni, és mindössze a válaszadók tizede véli úgy, hogy műtéti beavatkozással lehet megszüntetni a tüneteket.

Dr. Szakács Zoltán friss videósorozatában rámutat arra, hogy nagyjából 7 óra lenne az elegendő mennyiségű alvás egy felnőtt esetében, de mióta feltalálták a villanykörtét, másfél órával alszik kevesebbet az emberiség. Alvásunkat egy úgynevezett belső óra szabályozza, aminek napi ritmusa természetes fény hiányában 25 órás ciklusra állna be. Belső óránk helyét az agyban az 1970-es években fedezték fel a hipotalamuszban. Ez a mindössze négy grammnyi agyterület végzi az egész belső rendszerünk irányítását, viszont előfordul, hogy zavar kerül a működésébe, és az alvásproblémák egy részéért éppen ez a felelős. Az alvásunk minőségét számos esetben mi magunk is tudjuk befolyásolni. Például a testhőmérséklet csökken alvás közben, ezért fontos a hűvösebb szoba (ideálisan 15-20°C), mert a túl meleg környezet megzavarhatja a pihenésünket. A késő esti sport is negatívan hathat az alvásunkra, viszont, a meleg fürdő vagy a meleg zuhany lefekvés előtt egy-két órával kifejezetten előnyös lehet, mert az csak a testfelületünket melegíti át.