Az MI radiológiai alkalmazásától az utazási orvoslás újdonságaiig

Hogyan védekezhetünk a konyhában megbúvó láthatatlan mérgek, a mikotoxinok ellen? Hogyan lehet felvenni a harcot a kemofóbia ellen? Miképp segíthet a mesterséges intelligencia az inváziós csípőszúnyogok szemmel tartásában? Többek között ezekről a témákról is hallgathatnak az érdeklődők előadásokat az egész novemberben tartó Magyar Tudomány Ünnepén - hívta fel a figyelmet az MTA.

„Tudományos tanácsadás a társadalom szolgálatában” – ez a mottója 2024-ben a Magyar Tudomány Ünnepének. Az erre az évre választott mottó jelzi, hogy a tudomány akkor tölti be szerepét, ha a minket körülvevő világ minél pontosabb megismerésén túl hozzájárul korunk legsürgetőbb kihívásainak megoldásához a mindennapok szintjén is.

Ennek megfelelőn szerda délután a gazdasági növekedés fenntarthatóságának, fenntarthatatlanságának kérdéseiről, valamint a fenntartható táplálkozás pszichológiai vonatkozásairól, illetve a környezettudatos cselekvés kivitelezésének akadályairól hallhat a közönség. Dúll Andrea, környezetpszichológus a táplálkozási szokások befolyásolásával kapcsolatos pszichológiai kutatásokat tekinti át, de ismerteti az élelembeszerzéshez köthető, valamint az élelmiszerhulladék keletkezésével kapcsolatos legújabb pszichológiai vizsgálatok eredményeit is. Varga Attila pszichológus záró előadásában az ökológiai krízissel kapcsolatban átélt érzelmek (ökoszorongás, ökogyász, ökobűntudat) jelenségeit járja körül.

A második nap, november 14-én csütörtökön a napjainkban legégetőbb fenntarthatósági kérdésekkel foglalkoznak előadásaikban a résztvevő kutatók. Délelőtt az elővigyázatosság elvének elméleti és gyakorlati megvalósításával járó kihívásokról beszél több akadémikus és iparági szakember is. Az akkumulátoripar, a gyártás és újrahasznosítás heves társadalmi vitákat kiváltó kérdéseitől, a természetvédelem és az ökológiai kockázatok problémakörén át, a génmódosított haszonnövények termesztésével kapcsolatos kritikus gondok és a GMO újragondolásáig terjed a rendezvény interdiszciplináris fókusza.

Nem minden mikotoxin visel maszkot

Kevesen vannak, akik úgy mennek ki reggelente a konyhába, hogy veszélyben érzik közben magukat, pedig érdemes szem előtt tartani, hogy a hűtőben, a spájzban vagy a kenyértartóban láthatatlan veszélyforrások leselkednek ránk. Erről, azaz az élelmiszerekben előforduló penészgombatoxinokról tart előadást Poór Miklós gyógyszerész, egyetemi kutató november 15-én. A mikotoxinok ugyanis olyan, gombák által termelt mérgező hatású vegyületek, melyek gyakran megjelennek szennyezőként élelmiszerekben és állati takarmányban, ezzel jelentős egészségügyi és gazdasági károkat okozva. Gyakori előfordulásuk és jellemzően magas hőstabilitásuk miatt jelenlegi eszközeinkkel nem iktathatók ki a táplálékláncból. Ezért a világ számos részén határértékeket és ajánlásokat fogalmaztak meg az élelmiszerek és takarmányok mikotoxin-tartalmára vonatkozóan. Azonban e határértékek betartása és betartatása nem egyszerű feladat. Hogy miért nem, kiderül az előadásból, mint ahogyan az is, hol fordulnak elő leggyakrabban mikotoxinok, és mennyire mérgezőek.

Aki pedig mélységében szeretne elmerülni a mikotoxinok komplex kérdéskörében, annak az egy nappal korábbi, november 11. délutáni rendezvényünket ajánljuk, mely a mikotoxinnal kapcsolatos hazai kutatásokat foglalja össze, a gabonatermesztés globális és magyar veszteségeitől kezdve a mikotoxinok ellen mikrobákkal vívott harcon át a gazdasági állatok takarmányaiban előforduló mikotoxinokig, azok termelésre és termékbiztonságra gyakorolt hatásáig.

Távoli, egzotikus helyekre utazni ma már mindennaposnak számít. Az utazás szabadságának megélése mellett azonban egészségügyi veszélyek is jelen vannak az ilyen utak során. November 11-én délelőtt az MTA V. Orvosi Tudományok Osztálya által szervezett konferencián az előadók összefoglalják azokat a legfontosabb ismereteket az utazási medicina témakörében, amelyek elősegíthetik a biztonságos utazást mind az egészségesek, mind az alapbetegséggel élők számára.

A kémiától nem kell félnetek, jó lesz

Miközben jó, ha tisztában vagyunk a mikotoxinok veszélyeivel, és egészséges elővigyázatossággal viseltetünk az élelmiszerekkel szemben, az nem válik javunkra, ha már szinte paranoiás félelmet táplálunk a világot fölépítő vegyi anyagok, molekulák iránt. Az utóbbi években egyre nagyobb teret hódítanak a közösségi médiában a kémiai anyagokkal szembeni előítéletek és tévkoncepciók, amivel kapcsolatban Perczel András kémikus, biokémikus tart november 20-án este tudomány-népszerűsítő előadást Gyógyír a kemofóbiára: miért nem veszélyes a kémia? címmel.

Miképp a vegyi anyagoktól való túlzott, sok esteben alaptalan ódzkodás, úgy az AI által generált, sokszor haszontalan vagy éppenséggel káros képek és szövegek is elárasztották a közösségimédia-oldalakat. Arra, hogy a 21. század egyik meghatározó innovációja, azaz a mesterséges intelligencia hogyan, mely területeken válhat igazán hasznunkra már most, egy előadás-sorozat és egy szimpózium is válaszokat adhat. November 21-én a mesterséges intelligenciának a hazai ökológiában és természetvédelemben való alkalmazásáról beszélnek magyar kutatók. Bemutatják, hogyan segítheti az AI a környezeti változókról, a fajok elterjedéséről, az egyes populációk méretéről begyűjtött nagy mennyiségű és rendkívül komplex adathalom feldolgozását. Olyan izgalmas témákról lesz szó, mint például hogyan lehet emlősfajokat azonosítani kameracsapda-felvételeken (erről Oláh Gergő, a Debreceni Egyetem kutatója beszél majd), hogyan használhatók a legfejletteb algoritmusok az állathangok kutatásában (Zsebők Sándor a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpontból érkezik, hogy ezt bemutassa), vagy hogyan működik az inváziós csípőszúnyogok monitoringja citizen science és mesterséges intelligencia segítségével (amiről Garamszegi László Zsolt, az MTA doktora, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont biológusa tart előadást).

Másnap, azaz november 22-én rendezik azt a szimpóziumot, amelyen a mesterséges intelligencia úttörő radiológiai alkalmazásairól lehet többet megtudni. Szó esik többek között az orvosi döntéseket támogató szakember-AI interakciókról, az AI szerepéről az egészségügyi oktatásban, a precíziós daganatkutatásról és az orvostudományban használható nagy nyelvi modellekről.

A budapesti rendezvények helyszíne a Humán Tudományok Kutatóháza (1097 Budapest, Tóth Kálmán u. 4.). További programok és regisztráció: tudomanyunnep.hu