Beteg vagy egészségügy-fogyasztó?

A betegek egyre inkább valódi ügyfelek és fogyasztók, akik egyre kritikusabbak és egyre „válogatósabbak", ezért
egészen más egészségügyre és más szolgáltatói, gyártói szemléletre van szükség. Nemzetközi vizsgálatok és a GfK Hungária újabb kutatásainak nagyon fontos tanulsága, hogy az egészség jóval több, mint funkciók összessége, sokkal inkább köthető az egészséggel kapcsolatos pozitív élményekhez, a jóllét gyakorlati megéléséhez. Mindennek következtében egészségértéket csupán a személyes értékek mentén lehet nyújtani, a beteg számára nyújtott személyes egészségélmények sorozatával - összegezték megállapításaikat közleményben.

A GfK által a közelmúltban készített Magyar Egészségszegmensek tanulmány szerint Magyarországon négy nagy csoportba sorolható a 15 évnél idősebb lakosság a saját egészségéhez fűződő viszonya szerint.

Közel negyedük (24 százalék) tekinthető a hagyományos értelemben egészségtudatosnak, akik sok erőfeszítést tesznek egészségük megőrzése érdekében. A hatodrészük (15 százalék) az egészségközpontú viselkedést divatként követik és teszik mindennapjaik fontos részévé. A lakosság harmada (33 százalék) sokkal többet tud az egészséges életvitelről, mint amennyit meg is valósít a mindennapokban. Időről időre akár el is határozzák, hogy többet tesznek az egészségükért, azonban a legtöbbször valami mégis megakadályozza őket ebben. A lakosság bő negyede (28 százalék) passzív az egészségért tett erőfeszítések tekintetében és bár folyamatosan aggódnak az egészségükért, a cselekvésig nem jutnak el.

„Az eredmények szerint mindegyik egészségcsoport tagjait másképp kell megszólítani, másfajta támogatásra, eltérő információkra és tájékoztatásra, különböző tartalmú kapcsolatokra van szükségük a szolgáltatóktól és gyártóktól" – állítja dr. Lantos Zoltán, a GfK Hungária ügyfélkapcsolati igazgatója.