• nátha
    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Csuklóból kerül a szívkatéter a koszorúerekbe

Hírek Forrás: MTI

A kezelés utáni halálozásban a két módszer közötti különbség jelentős maradt.

A szívinfarktust okozó elzáródott koszorúeret egy verőéren át az érbe vezetett katéter segítségével tágítják ki. Olasz kutatók tanulmánya szerint a kezelés sokkal hatékonyabb, ha nem a comb, hanem a csukló verőerén keresztül vezetik be a műszert. A koszorúér-elzáródás kezelésére szolgáló katétert kezdetben a comb verőerén keresztül vezették a beteg területre. Néhány éve a szakorvosok mind nagyobb gyakorlata és a mind jobb technika hatására ma már sokszor a csuklót használják erre. Marco Valgimigli és munkatársai mindkét megoldást használták.

A klinikus kutatók 12 olasz kórház 11 068 betegének vizsgálatát összegezték a Journal of the American College of Cardiology, Cardiovascular Interventions című folyóiratban. Az infarktus miatt beszállított betegeket 2003 januárja és 2009 júniusa között kezelték. A betegek egészségi állapotát az infarktus után gondosan követték. Ez tette lehetővé, hogy fölmérjék a szívkatéter bevezetésének helyétől függő különbségeket.

A tények azt bizonyították, hogy a csukló artériáján keresztül beszúrt katéterrel kezeltek, a beavatkozás utáni második év végén fele annyian haltak meg, mint a comb verőerén át bejuttatott katéterrel kezelt csoport tagjai.

A kutatók az értékelés során felfedezték, hogy a csuklóartériás eljárással több fiatalt, több férfit és több, enyhébbnek tartott esetet kezeltek. A hatalmas betegcsoportból ezért a statisztikai értékeléshez minden szempontból hasonló korú, nemű és betegségük súlyossága szerint is megfelelő párokat képeztek. A kezelés utáni halálozásban a két módszer közötti különbség így csökkent, de továbbra is jelentős maradt. A kutatók hangsúlyozzák, hogy a csuklóéren át végzett technika nagyobb gyakorlatot kíván, de világszerte egyre több szívgyógyász képes ezzel a módszerrel dolgozni.