Diéta nélkül nem lesz alacsonyabb a HbA1c

A HbA1c értéke igen fontos jelzésértékkel bír, hiszen nem csak a cukorbetegség diagnózisához nyújt segítséget, hanem lényeges az alkalmazott terápia sikerességének nyomon követésében. Abban, hogy alacsonyabb legyen a szintje, nagy szerepe van a megfelelő glikémiás indexű ételek megfelelő időben történő fogyasztásának. A friss cukorbetegek gyakran nem tudják, mikor mit ehetnek, így nekik Szabó Lucia, a Cukorbetegközpont dietetikusa nyújt segítséget. 

Magas HbA1c okai

A HbA1c a vércukorszintet jelző paraméter, mely a legutóbbi 8-10 hét glükózszintjéről ad százalékos felvilágosítást. Segítségre van a (pre)diabetes diagnózisának felállításában, ám még fontosabb az állapot monitorozásában. Általában elmondható, hogy egy cukorbeteg felnőttnél a legideálisabb, ha értéke <7%. Amennyiben ennél magasabb, azt mutatja, hogy az utóbbi időszakban nem volt megfelelő a vércukorszint, ami a terápia be nem tartását, vagy a nem megfelelő kezelést jelzi. Ilyenkor fontos a terápia újboli átbeszélése a beteggel, hiszen, ha sokáig magasabb az érték, úgy lényegesen megnő a szövődmények kialakulásának esélye (ráadásul a tartósan magas HbA1c miatt a betegtől az állam megvonhatja az analóg inzulinokra való támogatást).

Nem mindegy, mikor, milyen glikémiás indexű ételeket fogyaszt

A friss cukorbetegeknek érdemes megismerkedniük a glikémiás indexszel, hiszen ez adja a diétájuk alapját.

“A glikémiás index (GI) azt jelzik, hogy az adott étel milyen mértékben emeli meg a vércukrot a glükózhoz képest. Az alacsony glikémiás indexűek kevésbé, míg a magas glikémiás indexűek nagyobb mértékben. Minél alacsonyabb egy étel glikémiás indexe, annál kedvezőbb a hatása a vércukorszintre (ezért javasoltak a magas rosttartalmú gabonák a finomított társai helyett például). Amennyiben egy cukorbeteg szénhidrátot fogyaszt, meg kell néznie, hogy az milyen GI-vel rendelkezik, ugyanis magas GI-ű szénhidrátot nem vihet be bármikor a beteg”- figyelmeztet Szabó Lucia, a Cukorbetegközpont dietetikusa, aki hozzátette, hogy a glikémiás index mellett érdemes a szénhidrátforrások felszívódását is figyelembe venni.

Melyek az alacsony és a magas glikémiás indexű ételek?

Szerencsére több lista is található arról, melyek a gyors és a lassú felszívódású szénhidrátok, ám íme pár példa:

Alacsony GI: legtöbb keményítő szegény zöldség, gabona korpák, hüvelyesek, tejföl, túró, sajt, tej, joghurt

Közepes GI (56-69): barnarizs, kuszkusz, újburgonya, banán, teljeskiőrlésű pékáru

Magas GI: keményítő tartalmú zöldségek, legtöbb gyümölcs, finomított pékáru, cukros ételek, puffasztott gabonatermékek

Szabó Lucia arra is felhívja a figyelmet, hogy az ételek elkészítési módja is változtathat a felszívódáson: pl. a pürésítés, turmixolás, puffasztás gyorsítja (így tehát egy burgonyapüré gyors felszívódásúnak számít), ám ha hozzáteszünk olajos magvakat, zsiradékot, élelmi rostot, fehérjét, már lassítja.

Nem mindegy, mikor mit eszik

Bár általánosságban elmondható, hogy a legideálisabbak az alacsony GI-jű szénhidrátok, ám olykor be lehet iktatni magas glikémiás indexű alapanyagokat. Mivel reggel és este a legrosszabb a szervezet inzulin érzékenysége, így ilyenkor inkább alacsony GI-jű ételeket válasszon!