Dönteni tudó, bátor orvosokat akarnak képezni

A graduális képzés átalakításának egyik alapvető célja, hogy nagyon jó tudású, gondolkodásra és döntésre képes leendő orvosokat képezzünk – mondja dr. Kellermayer Miklós, a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kar új dékánja, aki a szeptembertől induló curriculum reform kidolgozásában rektori biztosként vett részt az elmúlt bő fél évben. Dr. Kellermayer Miklós számára rendkívül fontos a hallgatócentrikus szemlélet, a hallgatókat támogató rendszerek fejlesztése, a közösségépítés. Az oktatók legfontosabb küldetése, hogy példaképekké váljanak a hallgatók számára, és így segítsék az új generáció szemléletformálását – vallja.

A curriculum reform teljes körű bevezetése, hatékony pályára állítása a legfontosabb feladata Dr. Kellermayer Miklósnak, az Általános Orvostudományi Kar július 1-jével kinevezett új dékánjának. Mint elmondta, a megújuló curriculum szerkezetének kidolgozásával közvetlenül a kari tanács 2018. októberi, dékáni pályázatát támogató döntését követően bízta meg rektori biztosként dr. Merkely Béla, aki közvetlenül is részt vett a munkában. Az új dékán úgy véli, bátorság kellett a változtatáshoz, ennek a nagyívű, a rektor által meghirdetett programnak a keresztülviteléhez. Ugyanakkor – bár a szerkezet változik – tartalmilag nem állt a feje tetejére a tanrend, hiszen építünk a jó tradícióinkra – hangsúlyozta. A legfontosabbnak azt tartja, hogy a hatékony és letisztult új curriculumban sikerült precízen megfogalmazni a célokat, így például azt, hogy a graduális oktatást úgy kell átalakítani, hogy nagyon jó tudású, gondolkodásra és döntéshozásra képes leendő orvosokat képezzünk. A döntéshozáshoz bátorság kell, ez egy szemléletbeli kérdés, amit személyes példamutatással lehet elérni, átadni – emelte ki. Nekünk oktatóknak, és majd később a hallgatóknak is, az kell legyen a legfontosabb küldetésünk, hogy példaképekké váljunk – fogalmazott. A szemléletformáláshoz szükséges az is, hogy a klinikai modulban kiemelt szerepet kapjon a kiscsoportos oktatás, lássák a hallgatók, hogyan hozzuk meg ezeket a döntéseket – teszi hozzá. A letisztult a struktúrában az elméleti, preklinikai, majd a klinikai modulba tartozó tantárgyak egymásba szövődően következnek, a belső redundanciák minimalizálására törekedtek. Dr. Kellermayer Miklós elmondta azt is, hogy január óta minden intézetbe és klinikára ellátogatott. Elsősorban leendő dékánként, de rektori biztosként is fontos volt számára, hogy megszólítsa a kari közösségeket, beszélgessenek a problémákról és a közös célokról.

Az új curriculummal kapcsolatban kiemelte még, hogy szeptembertől létrejön a tiszta blokkok rendszere a klinikai modulban, a hallgatók egy nap egy képzőhelyen lesznek, aktív fókuszált jelenléttel együtt lüktetnek, lélegeznek a klinika életével – mutatott rá, hozzátéve, hogy a héten közbeiktatott szabadnapokon pedig tudják végezni az egyéb tevékenységeiket (pl. TDK- és demonstrátori munka). A dékán fontosnak érzi a demonstrátori rendszer erősítését, ami egyrészt megalapozza azt, hogy a hallgatók később jó oktatókká váljanak, de a jelenlegi oktatók növekvő terhein is enyhíteni tud. Az új curriculum – amely szeptembertől bevezetésre kerül a magyar képzésben 1. 3. 4. és 6. évben – összességében nagyon hallgatóbarát lett, de egyúttal biztosítja, hogy a hivatásukra felkészítő, magas értéket hordozó oktatást kapjanak az itt tanulók – jelentette ki a dékán, aki számára a hallgatóközpontúság általánosságban is nagyon fontos. Mint elmondta, két gyermeke már orvosként végzett, egyikük kutatóorvos, másikuk PhD-hallgató, míg a legkisebb most lesz másodéves az ÁOK-n. Így az ő szemükön keresztül is beleláthatott, hogy milyen nehézségekkel küzdenek az orvostanhallgatók, mennyire próbára teszi őket a képzés. Dr. Kellermayer Miklós fontosnak tartja, hogy átsegítsék a nehézségeken a hallgatókat, szellemi és lelki értelemben is. 

Kiemelt feladatai között említette a hallgatói támogatórendszerek fejlesztését is, így például egy átlátható, a hallgatókat és oktatókat is segítő Tanulmányi és Vizsgaszabályzat létrehozását, az órarendtervezés és az elektronikus rendszerek fejlesztését. Utóbbi terület személyesen is fontos számára, és az oktatásmódszertani fejlesztésekben is szeretné, ha megjelenne a modern informatikai eszköztár (pl. applikációk, számítógépes szimulációs programok). Az oktatásmódszertan egyébként is kulcskérdés számára, hiszen – mint mondja – folyamatosan változó korban kell nagyon hatékonyan oktatnunk. Erősen támogatja a skill típusú oktatás továbbfejlesztését, a karon már elindult belső ösztönző, honoráló rendszer, valamint a hallgatói visszajelzési rendszer magasabb szintre emelését. Utóbbiról elmondta: a reformmal kapcsolatban is nagyon fontos, hogy őszinte tükröt tartsanak eléjük a hallgatók.

Elengedhetetlennek érzi, hogy találkozási pontokat biztosítson a magyar és a nemzetközi hallgatók számára, akár a képzés keretein belül is. Kulcsfontosságúnak tartja ezért is a közösségépítő programokat, és azt, hogy legyen dialógus a hallgatói közösséggel. Mint mondja, az ő ajtaja nyitva áll, rendszeresen tart majd fogadóórát és dékáni fórumokat is tervez. Kitért a családbarát szemlélet fontosságára is, és arra, hogy ha valaki igent mondana a gyermekvállalásra már az egyetemi évek alatt, ebben az egyetemi struktúra ne akadályozza, kapjon segítséget akár egyéni tanrenddel.

Szólt arról, hogy a tudományos kutatás kiemelten fontos szerepet játszik az életében, saját kutatásait új feladatköre ellenére is minden áron folyatni fogja, emellett – bár a területet összegyetemi szinten a rektorhelyettes felügyeli – dékánként mindent megtesz, hogy a maga eszközeivel segítse a tudományos kutatás fejlesztését, az innovációt. Fontos, hogy megjelenjenek olyan mechanizmusok, amik túlmutatnak egy-egy intézet keretein, például közös facilitások, együttműködések. Létfontosságúnak tartja a hazai és nemzetközi orvosképző műhelyekkel a kapcsolattartást, az élénk és termékeny dialógust.

Fotó: Tuba Zoltán