Ebola: a vírus terjedését modellezték

Az ebola terjedéséről készítettek a megbetegedések számát nagy pontossággal előrejelző matematikai modellt a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatói.

A Röst Gergely vezette csoport egyik fontos megállapítása, hogy a megelőző intézkedéseket nem szabad csökkenteni akkor sem, ha kevesebb az új fertőzés.

Az ebolavírus első megjelenése óta a 2014-ben kitört nyugat-afrikai járvány volt a legsúlyosabb a megbetegedések és az áldozatok számát tekintve. A kezdetben ijesztő sebességgel terjedő betegségre különböző modelleket állítottak fel a kutatók. Az amerikai járványügyi központ előrejelzése közel másfél millió esetet valószínűsített Libériában és Sierra Leonéban, ami legalább félmillió ember halálát jelentette volna, hacsak nem történik komoly nemzetközi beavatkozás. Ehhez képest a megbetegedések száma 30 ezer, a halálos esetek száma pedig 12 ezer alatt maradt – közölte a kutatócsoport vezetője.

Mindez annak köszönhető, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) koordinálásával számos, a járvány terjedését megelőző intézkedést vezettek be, többek között kórházakat és laborokat telepítettek, védőöltözeteket osztottak ki, felvilágosító tevékenységet végeztek a lakosság körében a betegség terjedéséről. Az ebolajárvány egyik jellegzetessége, hogy az új fertőzések jelentős részét – egyes becslések szerint felét - az elhunytakkal történt kontaktusok, tradicionális temetési szertartások okozzák. Ezért a WHO is különös figyelmet fordított a biztonságos temetések elterjesztésére.

A járvány leírására az SZTE Bolyai Intézetének matematikusai, a Röst Gergely vezette EPIDELAY kutatócsoport egy olyan modellt alkotott, amely ezeket a folyamatosan változó beavatkozásokat is figyelemmel követi. A kutatók becslése szerint az ebola reprodukciós száma ami megmondja, hogy egy fertőzött átlagosan hány új fertőzést okoz. Nyugat-Afrikában 1,44 volt, de ez a biztonságos temetések elterjedésével már 1 közelébe csökkenthető.

A modellt bemutató cikk a napokban jelent meg az egyik nemzetközi matematikai folyóiratban, de a számításokat még januárban és februárban végezték a szegedi kutatók. Az akkori előrejelzések júliusra hetente harminc körüli új megbetegedés prognosztizáltak, ez a szám az előző hetekben 30, illetve 26 volt. Az összes megbetegedés számát júliusra 26 500-ra becsülték az SZTE matematikusai fél éve, a valós adat pedig 27 600 körül alakul – mondta a szakember.

Bár a járvány terjedése lényegében hónapok óta megállt, szórványos eseteket mind a mai napig jelentenek. A szegedi kutatók modellje azt is mutatja, hogy amíg új megbetegedések vannak, addig az intézkedéseket nem szabad csökkenteni akkor sem, ha kevesebb az új fertőzés. Ellenkező esetben újabb fertőzési hullámok következhetnek be – hangsúlyozta Röst Gergely.