Egy háztartáson belül több tízmillió poratka is élhet

Magyarországon több mint 2 millió ember szenved allergiás megbetegedésben, amelyek közül a poratka által okozott porallergia az egyik leggyakoribb. A Poratkamentes Magyarországot kezdeményezés és az Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézetének igazgatója, Dr. Kontschan Jenő, atkaszakértő összegyűjtötte a poratkákkal kapcsolatos legfontosabb információkat és az általuk terjesztett betegségek megelőzéséhez szükséges megoldásokat.

Kevesen vannak vele tisztában, hogy az asztma és a porallergia kialakulásának egyik fő okozója az otthonunkban rejtőzködő poratka. Hogyan kerülnek a poratkák a lakásba? Melyek az általuk okozott betegségek tünetei és miként előzhetjük meg kialakulásukat? A Poratkamentes Magyarországot kezdeményezés célja, hogy felhívja a figyelmet a problémára és mindenki számára szakszerű információt nyújtson. Magyarországon több mint 2 millió ember szenved allergiás megbetegedésben, amelynek fő okozói tavasszal a pollenek, nyáron a parlagfű. Azonban ez nem azt jelenti, hogy télen ne lenne allergiaszezon. Sokan nem is tudják, hogy egész évben, sőt a hűvösebb időben is visszatérő reggeli orrfújás, szemviszketés mögött a poratkák által okozott porallergia állhat, ami súlyos esetben asztma kialakulásához is vezethet.

A civilizált életmóddal párhuzamosan egyre több poratka jelenik meg

Az atkák a pókszabásúak osztályába tartoznak, jelenleg 56 ezer fajt azonosítottak, de összesen közel 1 millió faj létezhet. Többségük 1 mm-nél is kisebb, szabad szemmel nem látható. A poratka valójában egy gyűjtő kifejezés, 3-8 atka fajt is ide sorolnak. Tápláléka az emberi és állati eredetű szerves anyagok, mint a szőr, bőr és az azon található gombák. Dr. Kontschan Jenő kiemelte, hogy a poratkák a civilizált körülmények miatt sokkal nagyobb számban vannak jelen, mint korábban. “Minél több kényelmes, megfelelő páratartalmú helyiséget alakítunk ki, és minél sűrűbben élünk egymás mellett a városokban, annál több lehetséges gócpontot teremtünk a poratkák számára, akik könnyen vándorolnak egyik lakásról a másikra” – hangsúlyozta az atkakutató.

A poratkák nem véletlenül kerülnek be a lakásba, ugyanis mi magunk visszük be őket észrevétlenül. Az utcán a szél ránk fújja őket, így rátapadnak a ruhára, hajra, arcszőrzetre, majd rajtunk keresztül jutnak be a belső élettereinkbe. Ideális élőhely számukra a 70-80 %-os páratartalmú, 25 Celsius fokos klíma, ahol akár 90 napig élhetnek. Előszeretettel választják a matracot, kanapét, függönyt és szőnyeget, ahol rendkívül gyorsan szaporodnak: egy háztartáson belül több tízmillió poratka is élhet. 

Porallergia, a poratka okozta megbetegedés

Allergiás reakciót a poratka ürüléke válthat ki. Minél nagyobb a poratkák száma otthonunkban, annál több poratka ürülék jut be légútjainkba, ami porallergiához vezethet. A tünetek többek között tüsszögés, orrfolyás, könnyezés és szemviszketés. Mivel a poratka egész évben jelen van, ezért a porallergiásoknál folyamatosan fennállhat ez a tünetegyüttes. Télen különösen intenzív porallergiás szezon alakul ki, ugyanis a fűtéssel, kevesebb szellőztetéssel a poratkák számára ideális élőhelyet teremtünk.

A porallergia asztmává is alakulhat azoknál, akiknek érzékeny a légútja és fokozottan reagálnak az olyan provokáló tényezőkre, mint a poratka ürüléke. Száraz köhögés, a légutakban keletkező gyulladás, duzzanat, súlyosabb esetben nehézlégzés és fulladási roham is felléphet a betegeknél.

Mind a porallergia, mind az asztma esetében tüneti (gyógyszeres) kezelés, kiegészítő terápia, illetve hirtelen fellépő roham esetén szükséges akut szer alkalmazható, azonban nem lehet teljesen kigyógyulni ezekből a légúti betegségekből. A porallergia különösképp veszélyes lehet az immunproblémával rendelkezők számára, többek között a szervátültetésen átesetteknek, de leginkább az egyedi érzékenység meghatározó. A tünetegyüttes másfél éves kortól ugyanúgy érinti a gyerekeket, mint a felnőtteket.

A porallergia kialakulása megelőzhető

Egy 2015-ös szlovák kutatás izgalmas tényre is rávilágított a poratkákkal kapcsolatban. Közép európai egyetemek kollégiumaiban vizsgálták a poratka összetételt és kiderült, hogy a kanapékon jóval nagyobb számban találtak poratkákat, mint a hálószobában az ágyban. “Ezt a jelenséget az magyarázhatja, hogy a kanapén sűrűn megfordulunk utcai ruhában, amelyen még ott vannak a kint összeszedett poratkák. Mozgás hatására lejönnek ruhánkról és a kanapé szövete közé rejtőznek.” – emelte ki Dr. Kontschan Jenő, atkakutató.

Mivel az egyedek között van olyan, amely fél milliméternél is kisebb, ezért könnyedén bejutnak a kanapé vagy a matrac belsejébe, ahonnan nehezebb eltávolítani őket. A porszívózás és a 60 fokos mosás csak részben alkalmas a poratkák számának csökkentésére, ugyanis hiába takarítunk ki, ha a következő nap ismét több tízezer poratka jut be lakásunkba a ruhánkon keresztül. Az ultrahangos készülékek és azok hullámai viszont zavarják a poratkákat a táplálkozásban és szaporodásban, így az egyedszám drasztikusan csökkenhet és a több tízmilliós poratka szaporulat néhány hét alatt hosszú távon is eltűnhet.

A porallergia kezelésére jelenleg azonban nincs egyértelmű, tudományosan elfogadott megoldás, kezelési módszer, ezért nem lehet teljesen kigyógyulni belőle. A porallergiát tehát nem lehet megszüntetni, csak a megbetegedést okozó poratkák számát lehet drasztikusan lecsökkenteni.