• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Elhunyt Dr. Romics László professzor

Hírek Forrás: MTA - SE - Weborvos

75 éves korában elhunyt Dr. Romics László, a Semmelweis Egyetem korábbi rektora.

75 éves korában elhunyt Dr. Romics László professzor, a Semmelweis Egyetem korábbi rektora, Széchenyi-díjas orvos, belgyógyász, egyetemi tanár. Tudományos munkássága mellett kimagasló szerepet töltött be az orvosképzésben és a gyógyításban egyaránt. Az anyagcsere betegségek és az érelmeszesedés nemzetközi hírű kutatója akadémiai tisztségei mellett több európai tudományos társaságnak is tagja volt.

Búcsúztatása augusztus 16-án 14.15-kor lesz a Farkasréti temetőben.

Dr. Romics László 1956-ban kezdte meg egyetemi tanulmányait a Budapesti Orvostudományi Egyetemen (később Semmelweis Orvostudományi Egyetem, majd 2000-től Semmelweis Egyetem). Itt szerzett orvosi diplomát summa cum laude minősítéssel 1962-ben. Első munkahelye az egyetem III. sz. Belgyógyászati Klinikája lett, itt tette le szakvizsgáját, majd tanársegédként, később adjunktuskánt, végül egyetemi docensként dolgozott, míg 1982-ben az Országos Reumatológiai és Fizikoterápiás Intézet (ORFI) belgyógyász főorvosa lett. Négy évet töltött itt, ebből kettőt főigazgató-helyettesként.

1985-ben visszatért az egyetemre, 2006-ig vezette a III. számú Belgyógyászati Klinikát. 1988–1991-ig a Semmelweis Egyetem rektorhelyettese, 1996–1999-ig rektora volt. 2006-ban professor emeritusi címet kapott.

1976-ban védte meg az orvostudományok kandidátusi, 1994-ben akadémiai doktori értekezését. Akadémiai doktori fokozatának megszerzése után egy évvel a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává, 2001-ben pedig rendes tagjává választották. 2002-ben az Orvosi Tudományok Osztálya elnökhelyettese, majd 2008-ban elnöke lett. Utóbbi tisztségéből fakadóan az MTA elnökségének tagja.

Akadémiai tisztségei mellett a Belgyógyászati Szakmai Kollégium, illetve a Magyar Belgyógyász Társaság elnöke is volt. Több éven át vezette a Magyar Arterioszklerosis Társaságot, később tiszteletbeli elnökké választották. 2003 és 2005 között a Magyar Orvostársaságok és Egyesületek Szövetsége (MOTESZ) elnöke, illetve több európai tudományos társaság tagja volt. Szerkesztőbizottsági tagként részt vett az Orvosi Hetilap, valamint a Magyar Belorvosi Archívum és a Medicus Universalis című tudományos szakfolyóiratok munkájában.

Pályafutása során számtalan díjat és emlékérmet kapott. Kiváló Orvos (1981), Markusovszky-emlékérem (1992), Magyar Imre-emlékérem (1993), Gerő Sándor-emlékérem (1995), Tangl Ferenc-emlékérem (1996), Szent-Györgyi Albert-díj (1999), Pázmány Péter felsőoktatási díj (2001, Pro Renovanda Cultura Hungariae), Semmelweis-emlékérem és -díj (2002), Batthyány-Strattmann László-díj (2003), Széchenyi-díj (2005).

Prof. Dr. Karádi István búcsúzó szavai