Már három hónapos D-vitamin kúra is lényegesen csökkenti a rángásos rohamok gyakoriságát.
Fél év után pedig akár 40-50 százalékos mérséklődéssel is lehet számolni – derül ki a Semmelweis Egyetem orvosának közreműködésével készült tanulmányból, amelyről a Semmelweis Figyelőn olvashatunk.
Annak ellenére, hogy a D-vitamin hiányának előfordulása magas az epilepsziások körében, eddig mindössze egyetlen, 40 évvel ezelőtti tanulmány foglalkozott a létfontosságú vegyület izom-összehúzódásokra vonatkozó hatásával. A D-vitamin szerepét egyre nagyobb érdeklődés övezi az orvostudományban, főleg a diabétesz, a rákos megbetegedések, a szív- és érrendszeri gondok és az idegrendszeri problémák terén. Bár a köztudatban a csontrendszer fejlődéséhez elengedhetetlen anyagként van jelen, a D-vitamin jótékony hatása bizonyított a demencia, a Parkinson-kór, a sclerosis multiplex és a skizofrénia esetében is.
Változatos kórképek a mintában
Dr. Lakatos Péter, a Semmelweis Egyetem I. sz. Belgyógyászati Klinikájának professzora Dr. Holló Andrással, az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet neurológusával, illetve Dr. Clemens Zsófiával, Dr. Kamondi Anitával és Dr. Szűcs Annával, az Országos Idegtudományi Intézet szakértőivel együtt arra keresett választ, hogy a D3-vitamin pótlásának hatására javul-e az izom-összehúzódásos rohamokkal küszködő epilepsziás betegek állapota. Ennek megállapítására 13 olyan pácienst vontak be a vizsgálatukba, akik legalább kétféle gyógyszer együttes alkalmazásának ellenére is akaratlan izommozgásról számoltak be.
A két fővárosi klinikáról toborzott járó betegek mintába kerülésének feltétele volt a D-vitamin pótlásának elfogadása mellett a pszichés eredetű rohamok hiánya, s a gyógyszeres kezelés változatlansága a kutatást megelőző 3 hónapban. A változások méréséhez elengedhetetlen volt az izomgörcsöket rögzítő, megbízható napló, melyet 10 esetben maguk a páciensek, 3 betegnél pedig az ápolók vezettek. Ami a kórképeket illeti, tízen az agy egy bizonyos területére lokalizált epilepsziával éltek, ketten a nehezen kezelhető Lennox-Gastaut szindrómával küzdöttek, egy főnél pedig elsődleges epilepsziát diagnosztizáltak, ami az egész agyra kiterjedő rohamokkal jár.
Hatékony volt az egyénre szabott vitaminpótlás
A D-vitamin koncentrációját mutató szérumszint a 13-ból 12 páciens esetében alacsony volt, a normálisnak tekinthető 30 ng/ml alatti értékkel. Közülük 8 főnél 12 ng/ml alatti eredményt mértek. A féléves vizsgálat kezdetén az érintettek egyszeri, 40 000 - 200 000 egységnyi D-vitamin utánpótlást kaptak szájon át, majd napi 2 000 - 2 600 egységgel tartották fenn a kiegyensúlyozott állapotot.
A szakértők a vérvételt 3 hónap múltán megismételték, s endokrinológiai véleménnyel ismét kijelölték az egyéni adagolást a túlzott bevitel elkerülésére.
A félidei ellenőrzés igazolta, hogy a betegek szérumszintje jelentősen emelkedett, s valamennyiüké közelített a normális értékhez, vagy elérte azt. Ezzel párhuzamosan tízüknél csökkent az izom-összehúzódásos rohamok gyakorisága, kettejüknél nőtt, egy páciensnél pedig nem történt változás. A rohamok mérséklődésének mediánja 40% volt, és öt páciensnél legalább 50%-os állapotjavulást lehetett megfigyelni.
„Rágcsálóknál már korábban kimutatták, hogy a hippokampuszba jutó megfelelő mennyiségű D3-vitamin kémiailag korlátozza a görcsrohamok kialakulását" – olvasható a Dr. Lakatos Péter és munkatársai által készített tanulmányban, amely bebizonyította, hogy a vegyület az emberi idegrendszer egészségének helyreállításában is kulcsfontosságú. Az alacsony elemszámú minta és a kontrollcsoport hiánya miatt azonban további vizsgálatokra van szükség a D-vitamin szerepének tisztázására az epilepszia kezelésében.
A kutatási eredmények részletesen itt olvashatók: Holló et al: Correction of vitamin D deficiency improves seizure control in epilepsy: A pilot study Epilepsy & Behavior 24 (2012) 131–13.
Kövessen minket a Weborvos Facebook csatornáján is!